Május 4-én a magyar nyelv és irodalom írásbelivel megkezdődött a 2026-os érettségi szezon. A feladatsorban Jókai Mór mellett Wass Albert is szerepelt, ami heves vitát váltott ki. A Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője, Barkóczi Balázs a közösségi oldalán „nyíltan fasisztának” nevezte az írót, és azt írta: „azért hihetetlen, hogy a teljesen dilettáns, értéktelen, nyíltan fasiszta Wass Albert nem tud kirohadni a magyar irodalomtanításból.”

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közleményben ítélte el a feladatot, hangsúlyozva, hogy Wass Albert antiszemita nézeteket vallott, és az 1980-as években egy nyilas lap munkatársa volt. A Mazsihisz azt javasolta az új oktatási kormányzatnak, hogy vizsgálja felül a Nemzeti Alaptantervet, mert „ennek a nyilas szerzőnek nincs helye az irodalmi tananyagban.”

A vita a Tisza Párt oktatási miniszterjelöltje, Lannert Judit számára is kihívást jelent: a szakmai alapú megújítás ígérete mellett a kultúrpolitikai kérdésekben is állást kell foglalnia. A Mazsihisz felhívása egyértelmű: az új kormányzatnak felül kell vizsgálnia a tananyagot, és döntenie kell Wass Albert helyéről az oktatásban.

A vita nemcsak a múltbeli politikai nézetekről szól, hanem arról is, hogy a magyar oktatási rendszer hogyan kezeli a történelmi személyiségek örökségét. Wass Albert kétszeres Baumgarten-díjas író, akit 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntettek ki, de az antiszemita vádak évtizedek óta kísérik. A Mazsihisz szerint a szerző „patkányként” ábrázolta a zsidóságot az egyik művében, és az 1980-as években a nyilas Új Hídfő című lap munkatársa volt.

A Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője, Barkóczi Balázs a közösségi oldalán „nyíltan fasisztának” nevezte az írót, és azt írta: „azért hihetetlen, hogy a teljesen dilettáns, értéktelen, nyíltan fasiszta Wass Albert nem tud kirohadni a magyar irodalomtanításból.”

A Mazsihisz közleményében kifejtette: „Szeretnénk emlékeztetni arra is: Wass Albert még az 1980-as években is munkatársa volt annak az Új Hídfő című, nyilas lapnak, amelynek főszerkesztője Fiala Ferenc (1904-1988), a Szálasi Ferenc által vezetett nyilaskeresztes kormány sajtófőnöke volt. Sokat elárul Wass nézeteiről, hogy a szintén emigrációban élő Fiala Ferenc az 1980-as évek közepén éppen Wasst kérte fel arra, hogy köszöntse az Új Hídfő 500-ik, jubileumi lapszámát.”

A Mazsihisz szerint ha ezekkel a tényekkel a magyar érettségit összeállító szakemberek nem voltak tisztában, az éppen úgy elítélendő, mint az, ha erről esetleg tudtak, de mindezek ismeretében emeltek be egy Wass Alberttel kapcsolatos kérdést az érettségi feladatok közé.

A vita az új kormány oktatáspolitikáját is érinti. A Tisza Párt oktatási miniszterjelöltje, Lannert Judit egy elismert oktatáskutató, akinek kinevezése a párt szakértői alapú, a gyermekközpontú és esélyegyenlőséget előtérbe helyező oktatáspolitikai irányvonalát demonstrálja. A Mazsihisz felhívása azonban egyértelmű: az új kormányzatnak felül kell vizsgálnia a Nemzeti Alaptantervet, és döntenie kell Wass Albert helyéről az oktatásban.

A kérdés az, hogy Lannert Judit és a Tisza Párt hogyan fog reagálni a kihívásra. A szakmai alapú megújítás ígérete mellett a kultúrpolitikai kérdésekben is állást kell foglalnia. A Mazsihisz közleménye szerint: „Azt javasoljuk az új oktatási kormányzatnak, hogy vizsgálja felül a Nemzeti Alaptantervet, mert ennek a nyilas szerzőnek nincs helye az irodalmi tananyagban.”

A vita nemcsak a múltbeli politikai nézetekről szól, hanem arról is, hogy a magyar oktatási rendszer hogyan kezeli a történelmi személyiségek örökségét. A következő hetekben az Oktatási Hivatal adatai szerint 1170 helyszínen várhatóan több mint 148 ezren érettségiznek majd. A Mazsihisz bízik benne: „ez a nyilas nézeteket valló szerző utoljára szerepelt magyar érettségin. Reméljük, a következő évek kormányzati kultúrpolitikája nem várja el a magyar fiatalságtól, hogy Wass Albert életéből és műveiből is felkészüljön nagy, meghatározó középiskolai megmérettetésére.”