Szakember az oktatási tárcán – 35 év kutatás

Lannert Judit közgazdász, szociálpolitikus és szociológus végzettséggel rendelkező oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ alapítója és vezetője. Pályafutása során a hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseinek ismert elemzője lett.

Lannert végzettségei nemzetközi szinten is erősek. Közgazdász diplomáját 1980–1985 között a Marx Károly Közgazdasági Egyetem külkereskedelmi szakán szerzett. 1987–1990 között az ELTE Bölcsészettudományi Karára járt, ahol szociálpolitikusi diplomát szerzett. 1991 szeptemberétől 1992 júniusáig az amerikai Princetoni Egyetemen a Woodrow Wilson School of Public and International Affairs és a Department of Sociology kurzusain gyarapította tudását. 2005-ben PhD-fokozatot szerzett a Budapesti Corvinus Egyetemen szociológiai tudományokból.

1990 óta foglalkozik oktatáskutatással. Először az Országos Közoktatási Intézet (majd a későbbi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) tudományos főmunkatársa, később kutatási igazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettese lett. Egyik elindítója volt az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült Jelentés a magyar közoktatásról sorozatnak, amely minden évben mélyreható, adatalapú elemzést adott az oktatás helyzetéről. 1990 és 2007 között az Országos Közoktatási Intézetben dolgozott kutatóként, ebből 2004 és 2007 között központvezető volt.

Az Országos Közoktatási Intézetet 2007-ben hagyta ott, majd létrehozta saját kutatóközpontját T-Tudok néven. 2008–2012 között a TÁRKI-TUDOK Zrt. vezérigazgató volt. Az elmúlt évtizedben kutatóközpontja fő fókuszában a kreativitás fejlesztése állt, ennek érdekében több iskolába is elvitte az Angliából adaptált Kreatív Partnerség programját. Lannert szerzőtársaival írta a Kreatív tanulás című könyvet, amelyben azokat a módszereket dolgozták ki, amelyekkel a hátrányos helyzetű gyerekek tehetségét is ki tudják bontakoztatni.

Az oktatás filozófiája: egyenlőség és kreativitás

Magyar Péter bemutatkozó beszélgetésében Lannert egyértelművé tette oktatási filozófiáját. "Minél kevésbé függ attól az oktatás, hogy ki hova született, annál egyenlőbb" – mondta, amely kijelentés központi témája az oktatási egyenlőtlenségek csökkentésének.

Lannert szerint türelemre, időre, levegőre van szükség az oktatásban. "Most az iskolák gúzsba kötve táncolnak" – kritizálta az aktuális helyzetet, utalva arra, hogy túl sok órában, túl sok tárgyat tanulnak a gyerekek. Szerinte aki fél a hibától, az soha nem fog továbblépni. "A miniszter is fog hibázni, de a hibát ki kell javítani" – fogalmazott pragmatikusan.

Ez az alapállás lényegesen eltér az Orbán-kormány oktatáspolitikájától, amely az elmúlt 12 évben központosított, szigorú tantervek és nemzeti identitás-alapú oktatáspolitika felé mozdult el. Lannert kutatásai és gyakorlata ezzel szemben a gyermekek egyéni fejlődésére, a kreativitásra és a hátrányos helyzetű tanulók tehetségfejlesztésére fókuszálnak.

Tanári szervezetek: valódi párbeszéd reménye

A Tanítanék Mozgalom, amely az Orbán-kormányok oktatáspolitikájának egyik legaktívabb és hangosabb kritikusa volt az elmúlt években, örömmel fogadta a hírt. A civil szervezet Facebook-oldalán azt írta: "Ismerjük őt, szakmai munkáját régóta figyelemmel kísérjük. Van kapcsolódásunk vele, még most szerdán is fórumot tartott Németh Szilviával közösen írt Kreatív tanulás című könyve alapján a Tanítanék szervezésében."

A szervezet szerint Lannert nyitott, szakmailag felkészült, széles látókörű gondolkodó, akivel kapcsolatban valódi párbeszédben reménykednek. Ez különösen fontos, mivel a Tanítanék Mozgalom 2020-as évek első felében zajló tanártüntetésekben központi szerepet töltött be, és az Orbán-kormánnyal szemben konfrontációs helyzetben volt.

"Erőt, egészséget és sok türelmet kívánunk neki – talán ez az egyik legnehezebb miniszteri pozíció ma Magyarországon. Ugyanakkor a társadalom türelmére és együttműködésére is szükség lesz. Várjuk az egyeztetéseket!" – írták a szervezet vezetői, amely megfogalmazás egyúttal elismerése annak, hogy az oktatási rendszer reformja hosszú, fárasztó munka.

Stratégiai szintre emelt oktatás

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szintén üdvözölte a döntést. "A PSZ üdvözli, hogy a jövőben önálló miniszteri szinten lesz felelőse az oktatási területnek, ezzel az új kormány stratégiai szintre emeli az ágazatot" – írták Facebook-oldalukon.

Ez a megállapítás fontos: az Orbán-kormány alatt az oktatás gyakran a Miniszterelnökség vagy más tárcák alá tartozott, ami szimbolikusan és gyakorlatilag is az oktatás politikai instrumentalizálódásához vezetett. Az önálló minisztérium visszaállítása azt jelzi, hogy a Tisza az oktatást hosszú távú fejlesztési feladatnak tekinti, nem pedig politikai eszköznek.

A PSZ reméli, hogy a súlyának megfelelő érdemi szociális párbeszédet folytathat majd Lannertel. "A PSZ már 2025 novemberében kidolgozta az 50 pontos javaslatcsomagját egy következő kormány számára, és örömmel látjuk, hogy a TISZA eddig ismert oktatási programja nagyrészt megegyezik ezzel" – írták, amely kijelentés azt mutatja, hogy a szervezet már előkészített egy konkrét reformagendát.

A szervezet hivatalosan is felvenni fogja a kapcsolatot a kinevezett miniszterrel, hogy minél előbb megkezdődhessenek az egyeztetések az aktuális ügyekről és az oktatási rendszer megújításáról. Ez a pragmatikus hozzáállás azt jelzi, hogy a tanári szervezetek nem csak reményt fűznek, hanem konkrét munkakapcsolat kialakítására készülnek.

A kinevezés kontextusa

Lannert Judit miniszteri jelölése gesztusnak is tekinthető a Tisza baloldali, liberális szavazói felé. Az egyik esélyes jelölt, Rubovszky Rita a közösségi médiában sok támadást kapott egyházi kapcsolatai miatt, ami azt mutatta, hogy az oktatási minisztérium pozíciója politikailag érzékeny. Lannert kiválasztása ezzel szemben a szakmaiság és a depolitizáció irányába mutat.

A kinevezés azt is jelzi, hogy a Tisza az oktatás reformját nem csupán szimbolikus politikai kérdésnek tekinti, hanem hosszú távú, adatalapú fejlesztési feladatnak. Lannert 35 éves kutatási és vezetési tapasztalata, valamint nemzetközi kapcsolatai lehetővé tehetik az oktatási rendszer strukturális reformját, amely az Orbán-kormány alatt elmaradt.

A tanári szervezetek pozitív fogadtatása azt mutatja, hogy az oktatási szféra készen áll az együttműködésre, ha az új kormány valóban a szakmaiságot és a párbeszédet helyezi előtérbe. Ez azonban nem jelent automatikus sikereket: az oktatási rendszer reformja összetett, költséges és hosszú folyamat, amely politikai kitartást és társadalmi támogatást igényel.