Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Facebookon magyarázta meg, miért szerepel a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a kormány statútumrendeletében a kultúrpolitika alakítójaként. Mint írta, „minden most születő jogszabálynak meg kell felelnie a jelenlegi alaptörvénynek” – mindaddig, amíg el nem készül az új alkotmány. A rendelet célja, hogy a csütörtöki átadás-átvétel során minden feladatot átvegyenek a bukott kormánytól; a Tisza-kormány saját programján alapuló feladatokat később, egy módosítással határozza meg.

A bejegyzés azt követően jelent meg, hogy a kormányrendelet nagy felháborodást keltett kulturális szereplők körében. András Edit, Mélyi József, Nagy Gergely, Róka Enikő és Sasvári Edit közös állásfoglalásban tiltakozott: „A mondat tartalma éles ellentétben áll mindazzal, amit a Tisza Párt és maga Tarr Zoltán miniszter mindeddig az átalakulásról, az elmúlt másfél évtized politikai, kultúrpolitikai tévútjáról állított.” A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) vezetősége is tiltakozott, kijelentve: „Vezetőségünk tiltakozik az ellen, hogy a kultúrpolitikáról továbbra is egy, a Fidesz által létrehozott pártintézmény döntsön.” Eközben az MMA elnöke, Turi Attila üdvözölte a rendeletet, és méltányos, együttműködő partnerséget ígért.

Jogi kényszer vagy politikai jelzés?
Tarr Zoltán hangsúlyozta: „Az új kormány visszaadja a döntést az érintettek kezébe, és velük együtt fogunk dönteni az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) sorsáról is.” A miniszter szerint a rendelet pusztán technikai jellegű, és az új alkotmány elfogadása után módosítják. A kritikusok szerint azonban a lépés ellentmond a Tisza Párt korábbi ígéreteinek, amelyek a kulturális intézmények függetlenségét és a politikai befolyás megszüntetését helyezték kilátásba. Az MMA 2026-ban 14 milliárd forintból gazdálkodik, és olyan ingatlanokat birtokol, mint a Műcsarnok, a Pesti Vigadó és a Hild-villa.

Az MMA története és jelenlegi pozíciója
Az MMA-t 22 művész alapította 1992-ben, de 2011-ig nem volt jelentős szerepe a kulturális életben. A második Orbán-kormány alatt köztestületi rangot kapott, ami 2012-ben az Alaptörvénybe is bekerült, és példátlan anyagi és erkölcsi támogatást élvezett. Ez nem volt független az első elnök, Makovecz Imre és az őt követő belsőépítész-politikus Fekete György személyétől. Mindezzel behozhatatlan előnyre tettek szert a Magyar Tudományos Akadémia által szintén 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával (SZIMA) szemben. Az MMA a tagjainak életjáradékot folyósít és számos értékes ingatlant birtokol.

A szakma reakciói és a következő lépések
A kulturális szféra szereplői szerint a rendelet éles ellentétben áll a Tisza Párt által ígért változásokkal. A Széchenyi Akadémia vezetősége kijelentette: „A kultúrpolitika helyett a kultúra független szakmai szervezetek bevonásával történő támogatását tartjuk kívánatosnak. Várjuk a Miniszter úr által – a közösségi médiában időközben – megígért egyeztetést.” Tarr Zoltán ígérete szerint az egyeztetések hamarosan megkezdődnek, és az MMA sorsáról közösen döntenek. A következő hetekben kiderül, hogy a Tisza-kormány képes-e meggyőzni a szakmát arról, hogy a rendelet pusztán jogi kényszer, és nem a korábbi kultúrpolitika folytatása.