„Felszabadították az országot”
Kedd reggel az Országgyűlés Művelődési Bizottsága előtt tartotta meghallgatását Tarr Zoltán, a leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. A Tisza Kálmán teremben a politikus kijelentette: „A magyar állampolgárok április 12-én úgy döntöttek, hogy felszabadítják az országot.” Tarr szerint a változást jelzi, hogy az utóbbi tíz évben nem mozoghattak ilyen szabadon az újságírók a Parlament épületében, mint most.
„A kultúra nem díszítőelem, hanem társadalmi alap. Vitázik, emlékezik, alkot, kötődik és jövőt képzel el” – mondta el hozzátéve, hogy a Fidesz-kormányzat számára ennek ellenére a kultúra a gazdasági zsákmányszerzés eszköze volt. Szerinte a Fidesz „leuraló, kiszorító politikát” folytatott, ami „tudatos, szándékos elfoglalása az elméknek, a gyerekek, a fiatalok megmételyezése” volt.
A Fidesz bűnei
Tarr Zoltán szerint a „lelkek és az elmék leuralása” 2010-ben kezdődött a Médiatörvény átalakításával, majd lépésről lépésre végiggondolták, milyen módon tudják az uralmuk alá hajtani előbb a közmédiát, majd a magánmédiát, majd szépen sorban mindent. A miniszterjelölt hosszan sorolta a Fidesz bűneit: politikai irányítás alá vonták a kulturális intézményeket, a szakmai függetlenséget politikai kinevezések váltották fel, szétzilálták a közgyűjteményi rendszert, veszélybe sodorták a kulturális javakat, elajándékoztak műkincseket, az Iparművészeti Múzeum tárgyait politikai célokra használták fel.
A legnagyobb pusztítást a leköszönő kormány a műemlékvédelemben követte el szerinte, aminek a szomorú jelképe a diósgyőri vár felújítása. Tarr a budai várban folyó építkezésekre utalva azt mondta: „műemlékeket építettek a 21. században”. Szóvá tette, hogy lebontották a Magyar Rádió épületeit, köztük a Pagodát, és azt az épületet (a Bródy Sándor utcai Stúdiópalotát), ami az 1956-os forradalom helyszíne volt.
Három pillér
Tarr Zoltán a minisztérium működését három pillérben határozta meg: az első a szakmai autonómia helyreállítása, hogy ne pártpolitikai vagy lojalitási alapon működjön minden, vagyis vissza lehessen szerezni a közbizalmat; a második az átlátható kultúrafinanszírozás több évre tervezhető, átlátható finanszírozási környezettel; a harmadik a társadalmi hozzáférés erősítése, hogy a kultúra az ország minden pontjára, kisvárosokba, falvakba is maradéktalanul elérjen.
„Vége van annak, hogy ellezsákosítjuk, elvidnyánszkysítjuk a kultúrát. Vége lesz, hogy egy ember, mint a NAT-ot felülbíráló Takaró Mihály zavaros és beszűkölt világa határozza meg a kultúrát és az oktatást” – jelentette ki Tarr. Hozzátette: „Ezért nem kell félni, hogy értékeik kikerülnek a kulturális kánonokból.”
A bizottság döntése
A bizottság 7 igen, 4 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett támogatta Tarr Zoltán kinevezését. A politikus szerint a Tisza Párt kultúrbékét akar, nem kultúrharcot, és a kultúrát vissza kell adni az alkotóknak, a közösségeknek és a közönségnek. „Egy abuzált ország vagyunk, abuzált kultúrával, ami most ebből a sokkból akar magához térni, és ennek az ébredésnek egyik legfontosabb támogatója a kultúra lehet” – összegezte a helyzetet.
A miniszterjelölt szerint a Fidesz „hidegvérrel, lépésről lépésre” vitte végig a kultúra leuralását, ami 2010-ben a médiatörvény átalakításával kezdődött. Tarr szerint a kár „pénzügyi és nemzeti kár”, és az ország „mindenestül kárt szenvedett”. A bizottsági szavazás után Tarr Zoltán kinevezése a parlament elé kerül, ahol várhatóan megszavazzák.