Május 20-án a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a WHC Csoport, Magyarország egyik piacvezető HR-szolgáltatója is azonnali egyeztetést kért a Tisza-kormánytól a vendégmunkások június 1-jétől tervezett behozatali tilalma miatt. A WHC felmérése szerint a megkérdezett hazai vállalatok 71,3 százaléka képtelen kizárólag magyar dolgozókkal fedezni munkaerőigényét. Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője szerint a termelési láncok megszakadhatnak, a nagy nemzetközi vállalatok felülbírálhatják magyarországi jelenlétüket, ami magyarok tízezreinek munkahelyét veszélyezteti. A VOSZ elnökhelyettese, Gazsi Attila hangsúlyozta: a hazai munkaerő-tartalék mozgósítása éveket vesz igénybe, ezért a szigorítást és a magyar munkaerő bevonását összehangoltan kell elindítani. A VOSZ öt alapelvet javasol, köztük a magyar munkavállalók elsőbbségét és a visszaélések szigorú visszaszorítását, de nem hirtelen tiltással, hanem fokozatos szigorítással.

A WHC felmérése szerint a válaszadók több mint 90 százaléka nehéznek vagy rendkívül nehéznek nevezte a magyar dolgozók megtalálását és megtartását. A cégek 81,5 százaléka pedig azt mondta: külső munkaerő-közvetítő nélkül nem tudná megoldani harmadik országbeli dolgozók toborzását és foglalkoztatását. A VOSZ szerint a szabályozásnak különbséget kell tennie a jogszerűen, ellenőrzött csatornákon keresztül érkező és a termelés fenntartásához szükséges munkaerő biztosítása és az átláthatatlan, ellenőrizetlen foglalkoztatási formák között. Gazsi Attila szerint a belső tartalék mozgósítása valós lehetőség, de nem azonnali pótlék: ha a szabályokat egyik napról a másikra szigorítják, a gazdaság előbb veszít kapacitást, mint ahogy új dolgozók megjelennének.

A VOSZ javaslatai szerint az újraszabályozásnak legalább öt alapelvre kell épülnie. Elsőként a magyar munkavállalók foglalkoztatásának elsőbbségét világos és ellenőrizhető módon kell érvényesíteni. Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatása csak ott legyen indokolt, ahol igazolhatóan nincs elegendő hazai munkaerő, és ahol a foglalkoztatás nem járhat bérletöréssel vagy a magyar munkavállalók kiszorításával. Másodszor, a szabályozásnak a visszaéléseket kell célba vennie: az ellenőrizetlen közvetítést, a rendezetlen alvállalkozói láncokat, a nem megfelelő szállásoltatást, a bizonytalan jogi státuszt és a munkaügyi szabálytalanságokat szigorúan vissza kell szorítani. Ehhez a VOSZ szerint erősebb hatósági kontrollra, digitális nyilvántartásra, rendszeres adatszolgáltatásra és valódi – minden foglalkoztatóra érvényes – szankciókra van szükség. Harmadszor, meg kell őrizni a vállalkozások kiszámítható működési feltételeit.

A WHC szakmai álláspontja szerint a kormányzat által említett 400 ezres – a statisztikákban rendszerint 300 ezresként regisztrált – inaktív tömeg nem jelenthet azonnali megoldást a vállalatok napi szintű munkaerőigényére. Ez a régóta inaktív réteg jelen állapotában nem mobilizálható, hiszen többségük komoly egészségügyi, szociális vagy strukturális hátránnyal küzd. Ahhoz, hogy belőlük produktív munkavállaló váljon, egy komplex, éveken át tartó kormányzati és vállalati összefogásra – rehabilitációra, átképzésre és lépcsőzetes társadalmi-munkaerőpiaci integrációra – van szükség. Ha ezt a folyamatot még idén, szisztematikusan el is kezdjük, legkorábban 5–10 év, bizonyos térségekben akár csak több generáció múlva realizálódhat belőlük teljes értékű, önálló munkavállalói bázis – hangsúlyozza a vállalat.

A VOSZ és a WHC álláspontja szerint a magyar munkaerőpiacot védeni kell, de nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő vállalkozásokat, termelőkapacitásokat és végső soron magyar munkahelyeket veszélyeztetnek. A szervezetek szerint a szabályozás célja nem a működő, ellenőrzött rendszerek fűnyíróelv-szerű felszámolása, hanem azok megvizsgálása, megtisztítása, szigorítása és átláthatóbbá tétele kell legyen. A következő hetekben kiderül, hogy a Tisza-kormány hajlandó-e érdemi párbeszédre a munkáltatói érdekképviseletekkel, vagy továbbra is a hirtelen tiltás mellett marad.