Tiborcz nyilatkozata: a BDPST Zrt. folytatja
Tiborcz István, az Orbán-kormány leköszönő vejének szóvivője közölte a Financial Timesnak: a BDPST Zrt.-n keresztül folytatja majd üzleti tevékenységét Magyarországon. "A csoport továbbra is hozzájárul a magyar gazdasághoz, és elkötelezett marad hosszú távú magyarországi jelenléte mellett" — nyilatkozta a szóvivő, miután Magyar Péter azt közölte: az Orbán-körhez közel álló oligarchák tízmilliárdos értékben utalják ki a pénzt.
A szóvivő nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Tiborcz, aki tavaly az Egyesült Államokba költözött, visszatér-e Magyarországra. Matolcsy Ádámhoz (a volt jegybankelnök fia) hasonlóan Tiborcz is kijelentette: cége teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal.
A BDPST Zrt. az Orbán-kormány alatt számos nagy értékű megbízást kapott, különösen az ingatlanfejlesztés és a közszféra-kapcsolódó projektek terén. A cég működésének folytatása azt jelzi, hogy Tiborcz nem tervez teljes visszavonulást a magyar gazdaságból — legalábbis szóvivője ezt kommunikálja a nemzetközi sajtónak.
Somlai Bálint: luxusautók a mélygarázsban
Közben az Átlátszó újságírói a II. kerületi Kapás utcai társasház mélygarázsában találtak több nagyértékű luxusautót, amelyeket Somlai Bálinthoz kötnek — az MNB-botrány egyik kulcsszereplőjéhez. A Raw Development Kft. (Somlai cégcsoportjához tartozó vállalat) két parkolóhelyet bérel havi 72 ezer forintért, ahol egy Porsche Taycan GTS, egy Porsche Macan 4, egy Range Rover és egy Mini Cooper áll. A lap szerint Somlai további 3-4 parkolóhelyet is használ ugyanebben a mélygarázsban.
Somlai Bálint köztudottan luxusautó-mániás. Néhány hete a 24.hu azt írta: Somlai cégén, a Raw Development Kft.-n keresztül 150 millió forintos Rolls-Royce Spectre típusú luxusautót kezdett el lízingelni — nem sokkal azután, hogy az Állami Számvevőszék közzétette a büntetőeljáráshoz vezető jelentését az MNB-ügyekről.
Somlai cégcsoportja — különösen a Raw Development Kft. — sokáig a NER egyik szerencsés haszonélvezője volt. A társaság felfutása nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank, valamint a jegybankhoz közeli cégek és alapítványok megbízásainak volt köszönhető. Ezekből az üzletekből lett a Raw-csoport komoly szereplő a magyar gazdaságban. Somlai bankszámláját tavaly májusban zárolták, feltehetően az MNB-s ügyeket érintő vizsgálódásokkal összefüggésben.
Magyar Péter: vagyonmenekítés és NAV-felfüggesztések
Magyar Péter szombat este videóüzenetben jelentette be: az Orbán-kormány körül meggazdagodott oligarchák tízmilliárdos értékben utalják ki a pénzt. Bejegyzésében azt állította: "a NAV több, Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzései alapján, pénzmosás gyanújával".
Magyar felszólította a legfőbb ügyészt, az országos rendőrfőkapitányt és a NAV elnökét, hogy vegyék őrizetbe "a magyar embereket sok ezer milliárd forinttal megkárosító bűnözőket, és ne hagyják őket a Tisza-kormány megalakulása előtt olyan országokba menekülni, ahonnan egyelőre nincs kiadatás".
A brit Guardian nemrég arról számolt be: információik szerint folyamatosan szállnak fel Bécsből olyan magánrepülőgépek, amelyek állítólag az Orbán-kormány idején meggazdagodottak vagyonát szállítják. A lap azt is írta: Orbánhoz közel álló magas rangú személyek amerikai vízumlehetőségeket keresnek. Azóta az is kiderült: nyomoz a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a feltételezett vagyonmenekítések ügyében.
Az MNB-alapítvány vagyonvesztésének háttere
Az Állami Számvevőszék jelentése szerint 2019 és 2023 között a Magyar Nemzeti Bank összesen 204 milliárd forint tőkeemeléssel adott forrást az MNB-Ingatlan Kft.-nek ingatlanok megvételére és fejlesztésére, illetve a székház-rekonstrukcióra. Az ÁSZ tavaly március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, amely a jegybankhoz köthető:
1. A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról
2. A Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről
3. Magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztük a székházfelújítás költségéről
Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat. Az MNB-alapítványok vagyonából körülbelül 200 milliárd forint veszett el különböző ingatlanügyekkel — lényegében közpénz ipari szintű kilapátolása. A független sajtó munkájának köszönhetően már évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás volt, de az ÁSZ-jelentés ezt hivatalosan is megerősítette.
Matolcsy Ádám: cáfolat és együttműködés
Matolcsy Ádám, a volt jegybankelnök fia korábban azt írta a Telexnek: ha bármely hatóság vizsgálni kívánja tevékenységét, teljes körűen együttműködik. A 444 értesülése szerint a választások előtt a vagyontárgyait Dubajba szállította volna. Matolcsy Ádám szerint az állítás valótlan: "Bútoripari vállalkozásom a közel-keleti régióban is rendelkezik megbízásokkal, így a térségbe irányuló szállítmányozás korábban is, és jelenleg is folyamatos üzleti tevékenység része."
Az azonban nyitott kérdés marad: bármilyen hatóság kereste-e az MNB-alapítvány ügyével összefüggésben az elmúlt egy évben Matolcsy Ádámot. Erre nem válaszolt.
Csányi Sándor: a bankszektor perspektívája
Csányi Sándor, az OTP Bank (magyar pénzintézet) elnök-vezérigazgatója arról beszélt a Financial Timesnak, hogy neki nincs félnivalója, ellentétben "azokkal, akik nem megfelelő tenderek révén jutottak munkához". Csányi szerint minden kormánnyal konstruktív együttműködést fognak kialakítani, és az Orbán-rendszer pusztán a normális piaci feltételek helyreállításával eltűnne a gazdaságból. "Ez nagyon-nagyon könnyen megtehető. Csak a megfelelő döntéseket kell meghozni" — tette hozzá.
Csányi nyilatkozata azt jelzi: a magyar bankszektor vezetői azt remélik, hogy a Tisza-kormány gazdaságpolitikája visszaállítja a normális piaci feltételeket, amely a bankok számára kedvezőbb üzleti környezetet teremtene.
A nyomozás és az elszámoltatás kérdése
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly február 10-én rendelt el nyomozást az Államháztartási Számvevőszék jelentésének alapján. A vizsgálódások célja: feltárni, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hova tűnt a körülbelül 200 milliárd forint, és hogy ki volt felelős a közpénz ilyen mértékű kilapátolásáért.
A kérdés most az: a Tisza-kormány alatt lesz-e valódi elszámoltatás, vagy a vagyonmenekítés és az intézményi korrupció felderítése csak a politikai nyomásra adott szimbolikus gesztus marad? A NAV felfüggesztéseiről és a Készenléti Rendőrség nyomozásáról szóló hírek azt sugallják, hogy legalább a formális eljárások megindultak — de az igazi teszt az lesz, hogy ezek az eljárások valóban vezetnek-e felelősségre vonáshoz, vagy csak a felszínen maradnak.