Szalai Piroska (Fidesz-KDNP, országgyűlési képviselő, közgazdász) hat pontban cáfolta Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) legutóbbi, a szegénységről és a kivándorlásról tett állításait. A képviselő szerint Magyar Péter a Karmelitában tett látogatásán ismét olyan számokat ismételt, amelyek nem egyeznek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eurostat hivatalos adataival.

A vita háttere

A vita apropóját Magyar Péter azon kijelentései adták, amelyeket a Karmelitában tett látogatásán és egy korábbi videójában fogalmazott meg. A miniszterelnök akkor arról beszélt, hogy Magyarország a legszegényebb ország, hárommillióan élnek a létminimum alatt, egymillió nyugdíjas és 400 ezer gyermek van mélyszegénységben, valamint 700-800 ezer ember kényszerült külföldön munkát vállalni. Szalai Piroska szerint ezek az állítások „hamis, túlzó, tényekkel nem alátámasztható számok”.

Az első pont: Magyarország a legszegényebb ország?

Magyar Péter szerint hazánk a legszegényebb ország. Szalai Piroska ezzel szemben az Európai Unió hivatalos mérésére hivatkozva közölte: a legfrissebb, 2024-es referenciaévre vonatkozó adatok szerint Magyarország a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők arányában a középmezőnyben van, az uniós átlagnál 2017 óta jobbak vagyunk. Az arány nálunk 19,5 százalék.

A második pont: Hárommillióan élnek a létminimum alatt?

Magyar Péter szerint hárommillió honfitársunk él a létminimum alatt. Szalai Piroska szerint ezzel szemben 1,8 millió honfitársunk élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával a legfrissebb, 2024-es adatok szerint. 2010-ben még 3,1 millió volt ez a szám, azóta közel 1,3 millió fővel csökkent. A képviselő szerint ennyi honfitársunk – köztük 700 ezer gyermekes családban élő és közülük több mint 300 ezer gyermek – tudott kitörni a szegénységből.

A harmadik pont: Egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt?

A nyugdíjasok esetében Magyar Péter egymillió főről beszélt. Szalai Piroska az Eurostat számaira hivatkozva közölte: a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő 65 év felettiek száma 380 ezer. A nyugdíjasok aránya a KSH-ban 19,4 százalék, ami szinte megegyezik a teljes társadalomban mért értékkel. „Ha a közel 2 millió saját jogú nyugdíjassal számolunk, akkor eszerint is mindössze kevesebb, mint 400 ezer fő érintett, s ez sem létminimum” – tette hozzá.

A negyedik pont: 400 ezer gyermek él mélyszegénységben?

Magyar Péter szerint 400 ezer magyar gyermek él mélyszegénységben. Szalai Piroska szerint ezzel szemben maximum 33 ezer. Az Eurostat adatai szerint 381 ezer 18 év alatti gyermek élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatával 2024-ben, ami nem azonos a mélyszegénységgel. Számuk közel megfeleződött a 2010-es 755 ezerhez képest. „Soha nem látott mértékű javulást értünk el, jó példaként hivatkoznak ránk uniószerte” – fogalmazott a képviselő.

Az ötödik pont: 700-800 ezer ember kényszerült külföldön munkát vállalni?

A kivándorlás kérdésében Magyar Péter szerint 700-800 ezer honfitársunk kényszerült külföldön munkát vállalni. Szalai Piroska szerint ennek töredéke sincs. Az ENSZ legfrissebb adatai szerint 2024-ben összesen 539 ezer olyan ember él a világban, aki hazánkban született, miközben Magyarországon 690 ezer olyan ember él, aki nem Magyarországon született. 2010-ben a külföldön élők száma 378 ezer volt. A képviselő szerint ebben benne vannak a gyermekek és az idős korúak is, így nincsenek ennyien a foglalkoztatottak.

A hatodik pont: A vándorlási egyenleg

Szalai Piroska az Eurostat adataira hivatkozva közölte: 1995 óta egyetlen olyan év sem volt, amikor többen költöztek volna el tőlünk, mint ahányan jöttek hozzánk. A vándorlási egyenlegünk minden évben pozitív volt, rajtunk kívül mindössze egyetlen ilyen ország van a rendszerváltó országok közül, ez Szlovákia. 2025-ben 41,8 ezer magyar állampolgár költözött be hozzánk, ebből 31,7 ezer fő visszaköltöző volt, és 10,1 ezer a külföldön született. 39,7 ezer magyar állampolgár költözött külföldre.

Reakciók és következmények

Szalai Piroska szerint Magyar Péter, aki „egyik évben kivándorolt Brüsszelbe dolgozni, pár év múlva pedig visszaköltözött a teljes családjával, a feleségével és három gyermekével”, torz képet fest a kivándorlás témájában is. A képviselő hangsúlyozta: „Tévesen állítja, hogy ezek a KSH vagy az Eurostat számai lennének, mert nem ezek a hivatalos adataink.” A vita folytatódik, a két politikus eltérő adatokkal operál a magyar gazdaság és társadalom helyzetéről.