A kegyelmi nulla
Sulyok Tamás köztársasági elnök 2026. április 30-ig összesen 314 kegyelmi kérvényt kapott, és mindegyiket elutasította – derül ki a Sándor-palota honlapján közzétett statisztikából, amelyre a Népszava hívta fel a figyelmet. Az államfő 2024 márciusi hivatalba lépése óta csaknem 1700 döntést hozott, ebből mindössze négy esetben adott kegyelmet. A teljes elutasítás hátterében a Novák Katalin bukásához vezető kegyelmi botrány áll: az előző államfő 2023-ban a pápalátogatásra hivatkozva adott kegyelmet Kónya Endrének, a bicskei gyermekotthon pedofilügyben érintett igazgatóhelyettesének. A botrány nyomán az Alaptörvényt is módosították, hogy gyermekek elleni bűncselekmények esetén ne lehessen kegyelmet adni.
A transzparencia ígérete
Sulyok Tamás a Magyar Közlönyben közzétett határozatában rögzítette: a kegyelmezési jog nem fellebbezési fórum, és csak méltányossági, humanitárius szempontok alapján, a sértettek érdekeit figyelembe véve gyakorolható. Az elnök egyetlen nyilvános döntése Karsai Dániel alkotmányjogász kérésének elutasítása volt, aki az életvégi döntésben segédkezők kegyelemben részesítését kérte. Sulyok Tamás azzal érvelt, hogy ez arra bátoríthatna embereket, hogy elkövessék az öngyilkosságban való közreműködés bűncselekményét.
A kegyelmi statisztikák korábban az Igazságügyi Minisztérium honlapján jelentek meg, negyedévente, csak számok formájában. Sulyok Tamás érkezésével a Sándor-palota saját honlapján hozza nyilvánosságra az adatokat, ami a transzparencia irányába tett lépés – bár az ügyek részleteit továbbra sem közlik. Az elnök szerint „a hatályos jogszabályi keretek között” a személyes adatok védelme miatt nem hozhatja nyilvánosságra a kegyelmi ügyek részleteit.
A Novák-botrány öröksége
Novák Katalin volt államfő 2023-ban a pápalátogatásra hivatkozva adott elnöki kegyelmet Kónya Endrének, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon pedofilügyben kényszerítésért elítélt igazgatóhelyettesének. A botrány miatt Varga Judit, a Novák-féle elnöki kegyelmet ellenjegyző volt igazságügyi miniszter is visszaadta a fideszes képviselői mandátumát, és távozott a közéletből. Az eset nyomán az Alaptörvényt is módosították, hogy gyermekek elleni bűncselekmények esetén ne lehessen kegyelmet adni.
Következmények
Sulyok Tamás kőszívűsége nem véletlen: a Novák-botrány után az államfő minden kegyelmi döntésével a legnagyobb óvatosságra törekszik. A teljes elutasítás ugyanakkor felveti a kérdést: vajon a méltányossági és humanitárius szempontok érvényesülnek-e, ha egyetlen kérvény sem talál meghallgatásra? Az elnök döntései mögött a társadalom igazságérzetének és a sértettek érdekeinek figyelembevétele áll, de a nulla százalékos jóváhagyási arány a kegyelmi intézmény lényegét kérdőjelezi meg.