A Moody's döntése: kivárás, de nem bizalom
Péntek éjjel megérkezett a választások utáni első hitelminősítői jelentés Magyarországról. A Moody's Ratings változatlanul hagyta az ország Baa2 szintű adósságbesorolását, és nem módosította a negatív kilátást sem. A döntés nem meglepő: a hitelminősítők a kormányváltások idején rendszerint kivárnak, hogy lássák az új kabinet költségvetési döntéseit.
A magyar államadósság besorolása 2021 őszén került fel a Baa3-ból a Baa2-be, akkor még stabil kilátással. Ezt a kilátást 2024 novemberében rontották negatívra. A mostani szint két lépcsőnyire van a bóvli kategóriától – vagyis a befektetésre nem ajánlott országok közé még egy leminősítés esetén sem csúszna át az ország. A Moody's-nál áll Magyarország a legjobban a három nagy hitelminősítő közül.
A hitelminősítő legutóbb november végén tett közzé jelentést Magyarországról, akkor is változatlanul hagyta a besorolást. A döntést azzal indokolták, hogy a gazdaság növekedése továbbra is gyenge. A lesorolással viszont azért vártak, mert arra számítottak, hogy az országgyűlési választás után jelentős költségvetési kiigazítások jönnek, bárki is alakít kormányt.
Gyenge növekedés, romló kilátások
A Moody's elemzése szerint a magyar gazdaság növekedési kilátásai tovább romlottak. A 2026-os GDP-növekedési előrejelzést 1,9 százalékra, a 2027-est pedig 2,2 százalékra csökkentették a korábbi 2,3 százalékról. A lassulás hátterében a közel-keleti háború tovagyűrűző hatásai, a magasabb energiaárak és a fő kereskedelmi partnerek – elsősorban Németország – gyenge teljesítménye áll.
A magyar GDP tavaly mindössze 0,5 százalékkal nőtt, és ez volt a harmadik olyan év egymás után, amikor a gazdaság teljesítménye közel járt a stagnáláshoz. Ennek okai közé tartozott a gyenge külső környezet, valamint az állami beruházások jelentős visszaesése, amelynek hátterében az EU-folyósítások befagyasztása állt.
A lakossági fogyasztást ugyanakkor a választások előtti fiskális lazítás – a fegyverpénz, az szja-kedvezmények – támogatja. A beruházások fokozatos élénkülésére számítanak a javuló hangulat és a 2026 végétől érkező uniós források miatt. Bár az export erősödésére számítanak, annak magas importtartalma korlátozni fogja a nettó külső kereslet növekedési hozzájárulását.
Növekvő államadósság és költségvetési hiány
A költségvetési helyzet sem ad okot optimizmusra. A Moody's szerint az idei hiány a GDP 5,2 százalékára emelkedik a tavalyi 4,7 százalékról, elsősorban az előző kormány választások előtti költekezése miatt. A Fidesz-kormány legutolsó, informális hiánycélja GDP-arányosan 5 százalék volt. Az új miniszterelnök, Magyar Péter (Tisza Párt elnöke) korábban arról beszélt, akár 6,8 százalék is lehet az idei hiány az előző kormány által készített számítások szerint. Az Európai Bizottság friss becslése alapján a GDP 6,2 százalékára nőhet a magyar államháztartási hiány 2026-ban, „miután 2025 végén és 2026 elején több, a hiányt növelő intézkedést vezettek be” – fogalmazott az EB.
Az előző kormány ráadásul kötelező felső korlátokat vezetett be az üzemanyagok kiskereskedelmi árára, és ezek a határidő nélküli intézkedések is hozzájárulnak a költségvetés kiadási oldalán jelentkező nyomáshoz. A Moody's szerint az államadósság idén a GDP 76,3 százalékára, 2027-ben pedig 77,1 százalékára nő. Ez négy és fél éves rekordot jelent, utoljára a Covid-időszakban volt ilyen magas az arány.
Az EU-források jelentik a kiutat
A hitelminősítő ugyanakkor nyitva hagyta a kilátás javításának lehetőségét. „Valószínűleg stabilra módosítanánk a kilátásokat, ha jelentős és tartós javulás tapasztalható Magyarország EU-val való kapcsolatában” – fogalmaztak. A Tisza-kormány számára az uniós források felszabadítása jelenti a legnagyobb lehetőséget: a Moody's szerint a „jelentős uniós források felszabadítása mellett – ami potenciálisan pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre és a költségvetési eredményekre –, egy ilyen változás alátámasztaná Magyarország intézményi és irányítási profiljáról alkotott értékelésünket is”.
A Moody's azt is jelezte, hogy a negatív kilátások miatt a besorolás felminősítése a közeljövőben valószínűtlen. A kilátás akkor válhat stabillá, ha jelentős és tartós javulás következik be az EU-val való kapcsolatban.
A Tisza-kormány mozgástere
A kormány egyelőre nem mutatott be átfogó költségvetési tervet. Kármán András pénzügyminiszter (Tisza Párt) május 9-én, az új országgyűlés megalakulásának napján úgy fogalmazott: „a helyzet nehéz”, de meg fogják oldani. Kármán azt ígérte, új, felelős pótköltségvetést terjesztenek be erre az évre, és más alapokon fogják megtervezni a jövő évit. Az új kormány többször kommunikált arról, hogy egyelőre tart a költségvetés helyzetének felmérése. Május 18-án Magyar Péter felkérte Kármánt arra, hogy vizsgálja meg, melyik területeken lesz szükség módosításokra, költségvetési politikát szerinte csak pontos helyzetértékelés után, átlátható költségvetési adatokra lehet építeni.
A Moody's várakozása szerint az új kormány alatt újraindul a fokozatos költségvetési konszolidáció, bár ennek pályája továbbra is bizonytalan, mivel a kormány egyelőre nem terjesztett elő átfogó költségvetési tervet, és jelezte, a részletes konszolidációs intézkedések kidolgozása előtt költségvetési átvilágítást hajt végre.
Mit várhatunk a következő hetekben?
A Moody's döntésével megkezdődött a három nagy, nemzetközileg elismert hitelminősítő Magyarország-sorozata. Jövő pénteken a Standard & Poor's, majd két hét múlva pénteken a Fitch Ratings mond véleményt Magyarországról. Ezek a döntések már pontosabb képet adhatnak arról, merre tart az ország.
A nagy hitelminősítők kormányváltások idején rendszerint hagynak egyfajta türelmi időt az új kormányoknak, kivárják, hogy milyen költségvetési döntéseket hoznak, lesznek-e megszorítások és reformok, illetve hogy stabil marad-e a politikai háttér. Ha viszont az előttünk álló hónapok folyamán romlik a finanszírozási helyzet, elszáll a hiány vagy politikai káosz alakul ki, könnyen előfordulhat, hogy mégis leminősítik Magyarországot a következő rating idején.
A Tisza-kormány számára a tét óriási: az uniós források felszabadítása nemcsak a gazdasági növekedést segítheti, hanem a hitelminősítői megítélést is javíthatja. A következő hetekben kiderül, hogy az új kabinet képes-e olyan költségvetési tervet és reformokat bemutatni, amelyek meggyőzik a piacokat és a hitelminősítőket.