A számok: mit mutat a gyorsjelentés?

Péntek hajnalban tette közzé első negyedéves gyorsjelentését a MOL Nyrt. A számok nem szépek: az adózás előtti nyereség 212 millió dollárra csökkent, ami kevesebb mint fele a tavalyi első negyedéves 546 millió dollárnak, és az elemzői várakozásokat is alulmúlta. A csoportszintű EBITDA 25 százalékkal, 626 millió dollárra esett vissza – az elemzők 695 milliót vártak. Az adózott eredmény még drámaibb: 122 millió dollár, szemben a tavalyi 393 millióval.

A gyenge teljesítmény hátterében három, egymást erősítő tényező áll. Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása miatt a kőolaj- és földgázárak ugyan az egekbe szöktek, ami a kitermelési (upstream) üzletágnak jót tett (EBITDA: 346 millió dollár, szemben a tavalyi 317 millióval), de a feldolgozási és kereskedelmi (downstream) szegmensre súlyos csapást mért. A Barátság kőolajvezeték január 27-i leállása miatt a MOL kénytelen volt drágább tengeri olajjal pótolni az orosz nyersanyagot. Emellett a százhalombattai Dunai Finomító még mindig nem állt teljesen helyre a tavaly októberi tűzeset óta. A downstream EBITDA a tavalyi 300 millió dollárról 69 millióra zuhant – a Portfolio elemzése szerint 2016 óta nem volt ilyen gyenge negyedéve ennek a szegmensnek.

A harmadik tényező a védett üzemanyagár, amelyet a leköszönő Orbán-kormány vezetett be. Az árszabályozás az üzemanyag-árréseket csökkentette, ami tovább rontotta a downstream eredményt. A fogyasztói szolgáltatások üzletág EBITDA-ja ugyanakkor 177 millió dollárra emelkedett a dollár árfolyamcsökkenésének köszönhetően.

Hernádi Zsolt: próbára tették ellenálló képességünket

Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója a közleményben úgy fogalmazott: „a tavalyi évet meghatározó geopolitikai bizonytalanságok, ellátásbiztonsági kihívások és kormányzati beavatkozások az első negyedévben tovább erősödtek”. Hozzátette: „próbára tették ellenálló képességünket”. A vezérigazgató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vállalat nem módosítja idei pénzügyi iránymutatását, és „jó úton haladunk idei céljaink maradéktalan teljesítése felé”.

Hernádi szerint a MOL hosszú távú stratégiája a diverzifikáció: a déli ellátási útvonal fejlesztésére több mint 500 millió dollárt invesztáltak, és a magyar és szlovákiai finomítókat összekötő 180 millió dolláros termékvezeték-beruházással a finomítók teljes rugalmasságát kívánják elérni. A cél egy „közép- és délkelet-európai ellátásbiztonsági ökoszisztéma” kiépítése, amelyben a régió finomítói és energetikai infrastruktúrái közötti szinergiákat maximálisan kihasználják.

A downstream gödör: 2016 óta nem volt ilyen gyenge

A downstream üzletág teljesítménye a legaggasztóbb a befektetők számára. A 69 millió dolláros EBITDA a tavalyi 300 millió dollárhoz képest közel negyedére esett vissza. A Portfolio részletes elemzéséből kiderül, hogy 2016-ig visszanyúló adatbázisában nem szerepel a mostaninál alacsonyabb negyedéves teljesítmény erre a szegmensre.

A finomítás területén a feldolgozott mennyiségek jelentősen alacsonyabbak voltak a Dunai Finomítóban tavaly októberben történt tűzeset miatt. A Barátság-kőolajvezeték január 27-i leállása további működési kihívásokat okozott. Ennél fogva az értékesítési volumenek is alacsonyabbak lettek. A MOL kénytelen volt drágább tengeri olajat vásárolni, ami tovább rontotta az árréseket.

A kitermelés tartja a frontot

Az upstream (kitermelési) üzletág viszont jól teljesített. Az EBITDA 346 millió dollárra nőtt a tavalyi 317 millió dollárhoz képest, köszönhetően a magas kőolaj- és földgázáraknak, amelyek az iráni háború és a Hormuzi szoros lezárása óta az egekben vannak. A termelés negyedéves szinten ugyan napi 95,5 ezer hordóra csökkent, de a menedzsment által meghatározott 95-97 ezer hordós tartományban maradt. A visszaeséshez hozzájárultak a magyarországi és azeri termelés átmeneti fennakadásai, valamint az iraki Kurdisztán régióban a termelés leállítása. Ezt részben ellensúlyozta a pakisztáni termeléskorlátozás feloldása, illetve a kazahsztáni termelési szintek növekedése.

A fogyasztói szolgáltatások: árfolyamnyereség

A fogyasztói szolgáltatások szegmens (ide tartoznak a kutak és a nem üzemanyag-értékesítés) EBITDA-ja 177 millió dollárra emelkedett a tavalyi 158 millió dollárról. A növekedés hátterében a dollár árfolyamcsökkenésének pozitív hatása, valamint a nem üzemanyag-szegmens organikus növekedése áll. Az üzemanyag-árrések ugyanakkor csökkentek a tavalyihoz képest, mivel márciusban a legtöbb piacon árszabályozást vezettek be.

Geopolitikai kockázatok és a MOL stratégiája

A MOL első negyedéves eredménye jól mutatja, hogy a geopolitikai kockázatok milyen gyorsan és milyen mélyen képesek befolyásolni egy olajtársaság teljesítményét. Az iráni konfliktus, a Barátság vezeték leállása és a kormányzati árszabályozások együttesen olyan környezetet teremtettek, amelyben a downstream üzletág szinte összeomlott.

A MOL hosszú távú stratégiája a diverzifikáció és a regionális integráció. Hernádi Zsolt a közleményben kiemelte a fiumei késleltetett kokszoló egységet – a horvát INA történetének legnagyobb beruházását – és a szerb NIS felvásárlására irányuló törekvést. „Hosszú távon elkötelezettek vagyunk a régió iránt, és minden országért felelősséget vállalunk” – fogalmazott.

A kérdés az, hogy ezek a beruházások elég gyorsan érkeznek-e ahhoz, hogy a következő negyedévekben ellensúlyozzák a geopolitikai sokkokat. A MOL vezetése szerint igen – a pénzügyi iránymutatás módosítására nincs szükség. A piac azonban szkeptikus: a gyorsjelentés után a MOL részvénye 2,5 százalékot esett a Budapesti Értéktőzsdén.

Következtetés: kivárás és diverzifikáció

A MOL első negyedéves eredménye tükrözi a magyar gazdaság és a régió energiapiacának jelenlegi állapotát: a geopolitikai bizonytalanságok, az ellátási láncok széttöredezése és a kormányzati beavatkozások együttesen nyomják a vállalati eredményeket. A MOL ugyanakkor – Hernádi Zsolt szerint – tartja magát: a diverzifikációs stratégia és a regionális beruházások hosszú távon megtérülhetnek. A következő negyedévekben azonban kulcskérdés lesz, hogy a Barátság vezeték mikor áll helyre, és hogy az új Tisza-kormány milyen energiapolitikai irányt választ.