Szombat reggel Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, miniszterelnök) a Facebookon jelentette be: jövő héten az Országgyűlés elé kerül a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslat. „A hír szent, a vélemény szabad” – zárta rövid bejegyzését a kormányfő.
A bejelentés előzménye, hogy pénteken Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hírhamisításról elhíresült vezérigazgatója felmondott. Az MTVA sajtóközleménye szerint „a felmondást a vezérigazgató arra hivatkozásul nyújtotta be, hogy az újonnan megválasztott kormány szándéka a közmédia teljes átalakítása”. Papp 2018 óta vezette az MTVA-t, irányítása alatt a közmédia többször is botrányokba keveredett – legutóbb a választási kampányban kiszivárgott belső levelezés szerint a hírigazgató jobboldali elemzők keresésére utasította a szerkesztőséget.
A kormány lépései
A Tisza-kormány már korábban megkezdte az MTVA teljes körű átvilágítását. A kormány átvizsgálja az MTVA gazdálkodását, szerződésállományát, vezetői döntéseit, beszerzéseit, hírszerkesztési gyakorlatát, valamint a Duna Médiaszolgáltatóval és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) fennálló kapcsolatát.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter korábban a Facebookon jelentette be, hogy két lépésben alakítják át a közmédiát. Ennek részeként társadalmi egyeztetés indul arról, hogy az emberek szerint mi a közmédia dolga, feladata. A miniszter szerint a közmédia „meg fog szűnni, mindenki tudja, hogy meg kell szűnjön, mert ebben a formában ez nem nevezhető kiegyensúlyozott hírszolgáltatásnak továbbra sem”.
Az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottsága súlyos gazdálkodási aggályokra hivatkozva elutasította az MTVA 2025-ös beszámolóját, majd költségvetési biztos kirendeléséről döntöttek az MTVA és az NMHH mellé. Az NMHH ugyanakkor jelezte, hogy a sajtóból értesült a döntésről, és nem látja, miként lehetne jogszerűen költségvetési biztost kirendelni ezekhez a szervezetekhez.
Mit hozhat az új szabályozás?
A törvényjavaslat pontos tartalma egyelőre nem ismert, de a kormány célja a kiegyensúlyozott tájékoztatás biztosítása. Magyar Péter a választási kampányban többször ígérte a közmédia átalakítását, sőt a győzelem után rögtön a hírszolgáltatás felfüggesztését helyezte kilátásba – erre végül nem került sor.
A közmédia függetlenségének helyreállítása nem csupán a politikai kontroll cseréjéről szól – figyelmeztetnek szakértők. A lengyel tapasztalat azt mutatja, hogy a közmédia-reform csak akkor lehet sikeres, ha a politikai ciklustól függetlenül biztosítja a szerkesztői autonómiát és a médiapiaci pluralizmus intézményi kereteit. A Tisza-kormány előtt álló kihívás éppen az: olyan struktúrát kialakítani, amely megakadályozza, hogy a közmédia ismét a kormányzati propaganda eszközévé váljon – függetlenül attól, hogy éppen melyik párt van hatalmon.
A kérdés most az, hogy az új törvény mennyiben biztosítja a szerkesztői függetlenséget, és elkerüli-e a politikai kontroll cseréjének csapdáját. A következő hetekben érdemes figyelni a törvényjavaslat részleteit és a társadalmi egyeztetés folyamatát.