Találkozó a jogállamisági biztossal

Kedd délelőtt Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter fogadta Michael McGrath-t, az Európai Bizottság demokráciáért, jogállamiságért és igazságügyért felelős biztosát. McGrath az éves jogállamisági jelentés előkészítése miatt látogatott Budapestre – a találkozó egyik fő témája a közmédia helyzete volt.

Tarr a Facebook-oldalán számolt be a megbeszélésről. „A szakemberek és a társadalom bevonására, párbeszédre van szükség: többek között erről beszéltem Michael McGrath-tal” – írta. Hozzátette: a biztos is egyetértett abban, hogy a közmédia átalakításához széles körű egyeztetésre van szükség.

Két lépés: átvilágítás és társadalmi egyeztetés

Tarr bejelentette: két lépésben alakítják át a közmédiát. Az első lépés a teljes körű átvilágítás, amely a kormány megalakulása után elindult. A második lépés egy társadalmi egyeztetés lesz arról, hogy az emberek szerint mi a közmédia dolga, feladata.

„Tudjuk, hogy az emberek azonnali változást akarnak a közmédia ügyében: ezen az úton el is indultunk, de ezt a változást a törvények, az Alkotmány betartásával tehetjük meg” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: a közmédiának az embereket kell szolgálnia, nem a politikusokat és nem hatalmi érdekeket.

A miniszter szerint az átvilágítás végén „egy olyan közmédia jöhet létre, amely méltó Magyarországhoz, a demokráciához és az európai értékekhez is”.

A közmédia öröksége

A bejelentés hátterében a közmédia elmúlt 16 éve áll. Az Orbán-kormányok alatt az MTVA és a közszolgálati csatornák a Fidesz propagandaszócsöveként működtek, ami ellentétes a törvény által meghatározott Közszolgálati Kódexszel. A 2026-ban 154,7 milliárd forint közpénzből gazdálkodó közmédia a kampányban például egyszer sem hívta meg Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét.

A kampány során Magyar Péter többször is azt ígérte, hogy a választás megnyerése után az egyik első intézkedése a közmédia hírszolgáltatásának felfüggesztése lesz – amíg nem biztosítják az objektív, pártatlan hírközlés feltételeit. Ez végül nem történt meg: az MTVA a kormány megalakulása óta is zavartalanul működik.

Tarr korábban úgy fogalmazott: a céljuk nem a rombolás, hanem az építkezés. „Egy olyan valódi közszolgálati média kialakításán dolgozunk, amely végre betölti a hivatását: amely a hatalmat ellenőrzi és nem kiszolgálja, amely edukálja a jövő generációit, és amely minden magyar ember számára tiszta, kiegyensúlyozott tájékoztatást ad” – írta.

A sajtó általános helyzete

Tarr a bejegyzésében a teljes magyar sajtó helyzetére is kitért. „Magyarország szabad, független médiát érdemel, nem háborús hergelést és hazugságokat” – írta. Hozzátette: „A sajtóetika szabályai szerint működő, független magyar újságírók pedig azt, hogy 16 év után végre már nem egy őket lehallgató, kémlelő, elnyomó rendszer alatt dolgoznak, hanem egy szabad országban szolgálhatják tovább a nyilvánosságot.”

A miniszter szerint a közmédia függetlensége mellett a teljes magyar sajtó helyzete is fontos a kormány számára. A bejelentés egyértelmű üzenet az Európai Bizottság felé is: a Tisza-kormány a jogállami keretek között, párbeszédre építve kívánja átalakítani a közmédiát.

Mi várható?

Az átvilágítás során a kormány megvizsgálja az MTVA gazdálkodását, szerződésállományát, vezetői döntéseit, beszerzéseit, hírszerkesztési gyakorlatát, valamint a Dunamédia szolgáltatóval és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) fennálló intézményi kapcsolatokat. A társadalmi egyeztetés részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

A kérdés továbbra is nyitott: vajon a kétlépcsős folyamat elegendő lesz-e ahhoz, hogy a közmédia valóban független, közszolgálati médiummá váljon – vagy a politikai kontroll új formája alakul ki? A következő hónapokban kiderül.