A bejelentés: költségvetési biztos a közmédiánál
Kedd este Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter egy Facebook-videóban jelentette be, hogy a kormány költségvetési biztost rendel ki a Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH). A döntés hátterében az áll, hogy az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottsága aznap hét nem és öt igen szavazattal nem fogadta el az NMHH 2025-ös zárszámadását.
„Sokféle olyan szempont merült fel, amely az NMHH, illetve az MTVA gazdálkodásával és működésével kapcsolatosan aggályokat fogalmazott meg” – mondta Tarr. A miniszter szerint a bizottsági ülésen elhangzott információk alapján a pénzügyminiszterrel közösen úgy döntöttek: azonnali lépésre van szükség. „Nem vártunk tovább, azonnali lépéseket tettünk: a pénzügyminiszterrel közösen költségvetési biztost rendelünk ki az intézményekhez” – tette hozzá.
A költségvetési biztos feladata a működés felügyelete, valamint annak megakadályozása, hogy olyan kötelezettségvállalások vagy vagyonelidegenítések történjenek, amelyek veszélyeztethetik az intézmények gazdálkodását. A miniszter hangsúlyozta: a cél, hogy a közmédia „tisztességesen, kiegyensúlyozottan működjön és működésében ne csak a médiatörvény maradéktalan betartására, hanem a költségvetési fegyelem betartására is törekedjen”. A költségvetési biztost a pénzügyminiszter küldi ki, de a kulturális tárca is figyelemmel kíséri a munkáját.
A bizottsági ülés: mi történt?
Az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottsága kedden délelőtt ülésezett, ahol Koltay András, az NMHH elnöke ismertette a közmédia 2025-ös bevételeit és kiadásait. Az MTVA összes kiadása 157 milliárd forint volt 2025-ben, miközben a bevételei 155,1 milliárd forint költségvetési és 6,9 milliárd forint kereskedelmi forrásból származtak.
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője kifogásolta, hogy az NMHH 2025-ös beszámolóját úgy kellett volna elfogadniuk, hogy az szerinte nem tartalmaz minden információt. A dologi és a személyi jellegű kiadásokról például mindössze egy egyoldalas dokumentumot kaptak. Koltay erre azzal védekezett, hogy a Médiatanács tagjainak bérét a médiatörvényben állapították meg, így abban nekik nincs mozgásterük.
A bizottság végül hét nem és öt igen szavazattal elutasította a zárszámadást. Tarr Zoltán szerint ez a döntés indokolta a költségvetési biztos kirendelését.
Az NMHH reakciója: nem jogszerű?
Az NMHH azonban nem osztja a kormány álláspontját. A hatóság a 24.hu-nak küldött közleményében azt írta: a sajtóból értesültek a kirendelés tervéről, és jelenleg nem látják, hogy az államháztartási törvény alapján miként lenne jogszerű a lépés.
„Jelenleg – az államháztartásról szóló törvény ismeretében – nem látjuk, hogy miként rendelhető ki jogszerűen költségvetési biztos vagy esetleg költségvetési felügyelő a megjelölt szervekhez. Az NMHH és az MTVA működése egyébként transzparens, és a jövőre nézve is együttműködési készségünket fejezzük ki minden olyan eljárás, vizsgálat tekintetében, amely megfelel a jogszabályoknak” – írták.
A médiahatóság szerint tehát a kormány lépése jogilag kérdéses, és ők csak olyan eljárásokban hajlandók együttműködni, amelyek megfelelnek a jogszabályoknak. Ez a nyilatkozat arra utal, hogy az NMHH vezetése nem kívánja automatikusan elfogadni a kormány döntését, és jogi úton is megkérdőjelezheti azt.
A Tisza-kormány tervei a közmédiával
A Tisza-kormány korábban már bejelentette, hogy teljes körű átvilágítást indít a közmédiánál. Magyar Péter miniszterelnök a keddi parlamenti ülésen arról beszélt, hogy a közmédia jelenlegi vezetőinek távozniuk kellene, és ha nem teszik meg önként, a kormány megteremti a jogszabályi feltételeket a változásokhoz.
Tarr Zoltán a 24.hu-nak adott interjúban részletesebben is beszélt a tervekről. „A közmédia átalakítása alapvetően két lépcsőben fog zajlani. Az egyik az, hogy a súlyos kiegyensúlyozatlanságot a lehető legrövidebb időn belül kezelni kell. A másik pedig, hogy a jelenlegi médiatörvényt át kell alakítani” – mondta. Hozzátette: „Május 31-ig még van egyfajta moratórium arra vonatkozóan, hogy a különböző nagy szervezetek, testületek, amelyek élén államilag kinevezett vezetés van, hogy is mondjam, önkritikát gyakorolhassanak. Hasonló elvárásunk van a közmédiával kapcsolatban.”
A kormány átvilágítja a közmédia gazdálkodását, szerződésállományát, vezetői döntéseit, beszerzéseit, hírszerkesztési gyakorlatát és a Dunamédia szolgáltatóval és NMHH-val fennálló intézményi kapcsolatokat. A költségvetési biztos kirendelése az első konkrét lépés ebben a folyamatban.
Mit jelent ez a közmédia jövőjére?
A költségvetési biztos kirendelése egy átmeneti időszakot jelez, amelyben a kormány közvetlenül kívánja felügyelni a közmédia működését. A lépés célja, hogy megakadályozza a további kötelezettségvállalásokat és vagyonelidegenítéseket, amíg a médiatörvény módosítására sor kerül.
Az NMHH jogi kifogásai azonban arra utalnak, hogy a folyamat nem lesz zökkenőmentes. A hatóság vezetése, élén Koltay Andrással, a Fidesz-korszakban kinevezett elnökkel, valószínűleg nem kívánja könnyen feladni pozícióit. A kormány számára a kérdés az, hogy sikerül-e jogilag is megalapozott módon keresztülvinni a változásokat, vagy a közmédia átalakítása hosszú jogi csatározásokba fullad.
A következő hetekben érdemes figyelni, hogy a kormány benyújtja-e a médiatörvény módosítását, és hogy az NMHH milyen jogi lépéseket tesz a költségvetési biztos kirendelése ellen. A közmédia jövője szempontjából ez a két folyamat lesz a meghatározó.