Elkezdődött az MTVA átvilágítása – fél év alatt új közmédiát ígér a Tisza-kormány

A második kormányülés döntése

Hétfőn, a Tisza-kormány második ülése után Szondi Vanda kormányszóvivő a sajtótájékoztatón bejelentette: megkezdődik az MTVA és a közszolgálati média teljes körű átvilágítása. „A közmédia alkotmányos és demokratikus feladata az lett volna, hogy hiteles, kiegyensúlyozott, sokoldalú tájékoztatást nyújtson minden magyar állampolgárnak. Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az elmúlt években nem tettek eleget az MTVA alá tartozó médiumok ezeknek a kritériumoknak” – mondta Szondi.

A kormányszóvivő szerint a közmédia nem lehet egyetlen párt vagy hatalmi központ kiszolgálója. Az MTVA a magyar emberek pénzéből működik, ezért a magyar embereknek tartozik felelősséggel. Az MTVA éves költségvetése 2010 óta többszörösére nőtt, 2025-ben már 165,5 milliárd forint volt a költségvetési főösszege, miközben a közszolgálati feladatait nem látta el.

Mire terjed ki az átvilágítás?

A kormány átvilágítja az MTVA gazdálkodását, szerződésállományát, vezetői döntéseit, beszerzéseit, hírszerkesztési gyakorlatát, valamint a Duna Médiaszolgáltatóval és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) fennálló intézményi kapcsolatokat. A cél egy olyan közszolgálati média kialakítása, amely valóban közszolgálati feladatokat lát el: ellenőriz, edukál és minden magyar számára kiegyensúlyozott tájékoztatást ad.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a közösségi oldalán is megerősítette a szándékot: „a célunk nem a rombolás, hanem az épkezés. Egy olyan valódi közszolgálati média kialakításán dolgozunk, amely végre betölti a hivatását: amely a hatalmat ellenőrzi és nem kiszolgálja, amely edukálja a jövő generációit, és amely minden magyar ember számára tiszta, kiegyensúlyozott tájékoztatást ad.”

Médiatörvény-módosítás és új vezetés

Tarr Zoltán a 444.hu-nak adott interjújában részletezte a terveket. „A pünkösd utáni héten be fogjuk terjeszteni a parlament elé a médiatörvény egyes pontjainak módosítását, ami lehetőséget fog adni, hogy korrigálni lehessen az egy oldalra húzó és politikailag deformált közmédia-vezetés problematikáját” – mondta a miniszter.

A miniszter szerint a közmédia átalakítása két lépcsőben történik. „Az egyik az, hogy a súlyos kiegyensúlyozatlanságot a lehető legrövidebb időn belül kezelni kell. A másik pedig, hogy jelenlegi médiatörvényt át kell alakítani. Nemcsak azért, mert több ponton minimum kaotikus, hanem azért is, mert eltelt 15 év, és alapvetően megváltozott a világ és a hírfogyasztási szokások is. Anakronisztikus a jelenlegi törvény és a mai valóság kapcsolata” – fogalmazott.

Tarr reményei szerint fél éven belül rendes pályázat útján megfelelő vezetőt kaphat a rendszer, és aztán kiegyensúlyozott testületekkel fog tovább működni a közmédia. „Én csak azt mondom, hogy maximum fél év az átmenet, amíg kialakul az új rendszer és megválasztott vezetője lesz. A köztes időszakban lesz egy szakértői vagy átmeneti vezetés, mert valakinek vezetni kell az intézményt a megváltoztatott törvény következtében” – tette hozzá.

A miniszter szerint a közmédia jelenlegi formájában nem felel meg a médiatörvénynek. „Meg fog szűnni, mindenki tudja, hogy meg kell szűnjön, mert ebben a formában ez nem nevezhető kiegyensúlyozott hírszolgáltatásnak továbbra sem. Tehát ha a jogszerűség felől nézzük, akkor nem felel meg a médiatörvénynek a mostani híradó sem” – mondta.

Változások a gyakorlatban

A Népszava értesülései szerint a közmédiában már érzékelhető a változás. „Az MTI felszabadult és szabadon dolgozik” – erősítette meg egy kiadási joggal rendelkező szerkesztő. Hozzátette, hogy immáron ő maga adja ki a híreket. Az M1 Híradó csütörtök déli adásában például teljesen objektíven számoltak be Magyar Péter miniszterelnök ausztriai látogatásáról vagy a kegyelmi ügy dossziéjának nyilvánosságra hozataláról.

A szerkesztők szerint a választást követő héttől kezdve semmit sem továbbítanak a vezetésnek, és ezért semmilyen retorzió nem érte őket. Korábban a Fidesz-kormányzás alatt úgynevezett engedélyköteles témák voltak – papi pedofília, migráció, homoszexualitás, orosz-ukrán háború –, amelyekről csak a főszerkesztő-helyettesek engedélyével lehetett publikálni. Az engedélyköteles témákban írt cikkeket el kellett küldeni a főszerkesztő-helyetteseknek, akik tovább küldték a hírigazgatóknak, és egyes dolgozók feltételezése szerint nem kizárt, hogy aztán végül államtitkári szinten dőlhetett el, anyagaik publikálhatók-e.

A változás azért is figyelemre méltó, mert Németh Zsolt, az MTVA Pitbull becenévre hallgató csatornaigazgatója egy április 15-én tartott teljes állománygyűlésen azt mondta a dolgozóknak, hogy ameddig ő hivatalban van, addig marad a kézi vezérlés és a cenzúra a közmédiában. A csatornaigazgató aztán közölte, hogy akinek ez nem tetszik, az menjen el szabadságra. Az MTVA hivatalos honlapja szerint Pitbull még mindig pozícióban van, egyik forrás viszont elmondta a Népszavának, hogy ritkán látják már őt a munkahelyén, noha korábban nap mint nap találkoztak vele.

Az állománygyűlést követően az MTI több tucat dolgozója levelet küldött Papp Dánielnek, az MTVA vezérigazgatójának és Altorjai Anitának, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatójának is. „Követeljük, hogy haladéktalanul állítsák vissza a Magyar Távirati Iroda független, pártatlan, szakmai alapokon nyugvó hírszolgáltatását, szüntessék meg Németh Zsolt hírigazgató felügyeleti jogkörét!” – olvasható a levélben. Az MTI egyik szerkesztője szerint elképzelhető, hogy levelüknek köze lehetett a cenzúra megszűnéséhez, bár követelésikre semmilyen formában nem reagáltak, és hivatalosan a fennálló protokollon sem változtattak. „Hallgatólagosan adtak engedélyt” – mondta.

Jogi vita az átvilágításról

A Magyar Nemzet és a Mandiner cikkei szerint a Tisza-kormány átvilágítási terve jogi akadályokba ütközhet. A lapok ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászra hivatkozva azt állítják, hogy a hatályos médiatörvény szerint a kormánynak nincs hatásköre az MTVA vizsgálatára. Az MTVA pénzügyi és szervezeti kontrollja alapvetően a Médiatanácshoz és részben az Országgyűléshez tartozik – mutatott rá a szakértő.

Az NMHH a Magyar Nemzet megkeresésére közölte: nem érkezett hozzájuk megkeresés az MTVA felülvizsgálatával kapcsolatban. Ugyanakkor hozzátették: a közszolgálati médiaszolgáltatás működésének átláthatósága, törvényessége és társadalmi felügyelete közérdek, ezért minden olyan intézkedés támogatandó, amely e célokat – az intézményi hatás- és feladatkörök tiszteletben tartásával – szolgálja. Az NMHH bízik benne, hogy a tervezett vizsgálatot jogszerű keretek között, valamint a kormányzat és a közszolgálati médiarendszer közötti szükségszerű távolságtartásra figyelemmel folytatják majd le.

Következtetések

A Tisza-kormány az MTVA átvilágításával és a médiatörvény módosításával egy olyan folyamatot indított el, amely alapjaiban változtathatja meg a magyar közszolgálati média működését. A kormány szerint a közmédiának a hatalmat kell ellenőriznie, nem pedig kiszolgálnia. A kérdés az, hogy a jogi kereteket sikerül-e időben átalakítani, és hogy a fél éves átmeneti időszak alatt sikerül-e olyan új vezetést és struktúrát kialakítani, amely valóban független és kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújt. Az első jelek – a szerkesztők beszámolói a cenzúra megszűnéséről – azt mutatják, hogy a változás már elkezdődött, de a teljes átalakulás még hónapokat vehet igénybe.