A rajtaütés, ami mindent megváltoztatott

Március 5-én hajnalban a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai csaptak le egy ukrán pénzszállító konvojra az M0-s autópálya alacskai pihenőhelyénél. A két páncélozott jármű 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállított Ausztriából Ukrajnába – ez volt az úgynevezett aranykonvoj. Az akciót pénzmosás gyanújával indították, de a 444.hu által megszerzett NAV belső jelentés szerint az eljárás több ponton is törvény- és szabálysértő volt.

A dokumentum – amelyet a 444 hitelesnek ítélt, miután a NAV is elismerte, hogy elrendeltek több ilyen vizsgálatot – 24 pontban sorolja az ellenőrzés megállapításait. A jelentés szerint „már az elejétől nem érvényesültek megfelelően az anyagi és eljárásjogi büntetőjogi szabályok”.

A Legfőbb Ügyészség szerepe: e-mailben jött a kijelölés

A dokumentum egyik legfontosabb megállapítása, hogy a Legfőbb Ügyészség nem jogszerűen jelölte ki a NAV-ot nyomozó hatóságként. Az ügyészség e-mailben küldte meg a kijelölő iratot, ami a jelentés szerint nem minősül határozatnak. „A NAV mint nyomozó hatóság kijelölésére jogsértő módon került sor” – áll a dokumentumban.

A NAV ugyan utasításként értelmezte az üzenetet, de „az utasítás jogellenességére nem hívta fel az ügyész figyelmét”. Ennél is súlyosabb, hogy a feljelentéshez nem csatolták a mellékletet, amelyre az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) a gyanút alapozta. A jelentés szerint „az irat tartalmának, vagy legalább kivonatának ismerete nélkül a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem volt megállapítható”. A nyomozati iratok között „semmilyen adat, információ nem jelent meg, mely a melléklet tartalmának ismeretére utalna”.

A TEK bevonása: kész tények elé állították a NAV-ot

A belső vizsgálat szerint a TEK részére küldött felkérés „szakmailag nem kellően megalapozott, hiányos és alapvetően ellentmondásos volt”. A NAV-os vezetőt kész tények elé állították: közölték vele, hogy a TEK mindenképp részt vesz az akcióban. A dokumentum szerint a TEK és a NAV közötti együttműködésben nem volt megfelelő az összhang az ukránok előállításának jogalapjával és a bilincs alkalmazásának szükségességével kapcsolatban.

A bilincs alkalmazásának jogszerűsége is kérdéses – a jelentés szerint az elfogás és előállítás jogalapját a NAV törvénysértő indokkal állapította meg. Több mint három napig nem volt dokumentálva, milyen jogalapon tartották Magyarországon a szállítmányt, miután a NAV már eldöntötte, hogy nem foglalja le a pénzt.

A dokumentáció hiányosságai

A jelentés számos további hiányosságot is felsorol. A szemle jegyzőkönyv „olyan előre megírt sablonszöveget is tartalmazott, mely nem valós, illetve nem került aktualizálásra”. A halaszthatatlan kényszerintézkedések elrendeléséről készítendő határozatok „1, illetve 2 napos késéssel készültek el”. Problémák voltak a konzuli értesítés késedelmével és a tolmácsok alkalmazásával is.

Politikai felelősség és a jogállami következmények

A Telex június 2-án arról írt, hogy Orbán Viktor adta ki az utasítást a rajtaütésre. A jogellenes fogvatartás miatt indult eljárás lehet az első olyan ügy a kormányváltás óta, amelyben politikusok büntetőjogi felelőssége is felmerülhet. A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint „az aranykonvoj ügyben az ügyészség sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartott, illetve tart kapcsolatot”.

A jelenlegi kormány ígérete szerint a teljes vizsgálatot nyilvánosságra hozzák, „az előző kormányzat működéséhez kapcsolódó jogállami vonatkozásokra” is figyelemmel. Az ügyben a NAV több munkatársát is meghallgatták, és a Fővárosi Nyomozó Ügyészség folytatja a nyomozást jogellenes fogvatartás gyanúja miatt.

Következtetés

A NAV belső jelentése rávilágít arra, hogy az ukrán pénzszállítók elleni akció nemcsak politikailag volt kényes, hanem jogilag is súlyos hibákkal terhelt. A Legfőbb Ügyészség eljárásának jogszerűsége, a TEK bevonásának módja és a fogvatartás körülményei mind olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekre a nyilvánosságra hozott vizsgálat adhat választ. A kérdés most az: vajon a teljes jelentés nyilvánosságra kerülése után lesz-e politikai vagy jogi következménye a feltárt hibáknak?