Trump bejelentése: vasárnap aláírják a békét

Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon tett közzé egy bejegyzést szombaton, amelyben azt írta: „A megállapodás aláírását holnapra ütemeztük, és azt követően azonnal megnyílik a Hormuzi-szoros.” Az elnök szerint a két ország kapcsolata jobb, mint a korábbi adminisztrációk idején, és hozzátette: „Várakozással tekintünk a közös munka elé Iránnal és a teljes Közel-Kelettel a hosszú távú jövőt illetően.” Ugyanakkor burkolt fenyegetést is megfogalmazott: ha a folyamat nem zajlik gyorsan és gördülékenyen, rendelkezésre áll a „végső alternatíva”. Trump korábban arról is beszélt, hogy a megállapodás után az Egyesült Államok elszállítja és megsemmisíti Irán dúsított uránkészleteit. „A megfelelő időben, amikor minden nyugodt lesz, bemegyünk, és elszállítjuk a nukleáris port, amelyet mélyen a hatalmas gránithegyek alatt rejtettek el. Mindez gyönyörű B–2-es bombázóinknak és zseniális pilótáiknak köszönhető” – írta.

Irán óvatos, Pakisztán optimista

Irán részéről egyelőre nem erősítették meg a bejelentést. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pénteken annyit közölt, hogy „még soha nem volt ilyen közel” az Egyesült Államokkal kötendő megállapodás. A folyamatban közvetítő szerepet betöltő Sehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök szerint „a békemegállapodás végleges, mindkét fél által elfogadott szövegét már kidolgozták”, és Pakisztán az elektronikus aláírás technikai előkészítésén dolgozik. Sharif az X közösségi oldalon azt írta: „Közelebb vagyunk a békemegállapodáshoz, mint valaha. Mivel a véglegesítés várhatóan a következő 24 órában megtörténhet, Pakisztán ezt követően azonnal készül a békemegállapodás elektronikus aláírására.” A svájci kormány felajánlotta, hogy helyszínt biztosít az aláíráshoz. „Svájc teljes mértékben elkötelezett az ügyben” – közölte a svájci külügyminisztérium.

A megállapodás tartalma: Hormuzi-szoros és szankciók

A megállapodás egyik legfontosabb eleme a Hormuzi-szoros újbóli megnyitása, valamint az iráni kikötőket érintő amerikai tengeri blokád feloldása. Az iráni nukleáris program kérdése csak ezt követően kerülne napirendre. Az iráni sajtó korábban közzétette az állítólagos megállapodás egyes elemeit, amelyek között szerepelt az amerikai tengeri blokád feloldása, valamint egy legalább 300 milliárd dolláros juttatás az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai által okozott károk helyreállítására. Trump ezeket a híreket cáfolta: „semmi közük a megegyezés szerinti feltételekhez” és „semmi közük az igazsághoz”. J. D. Vance amerikai alelnök is hozzátette: „az irániak nem kapnak készpénzt, és nem oldanak fel befagyasztott vagyont nekik pusztán azért, mert aláírtak egy megállapodást vagy részt vettek egy találkozón”. A sajtóhírek szerint Irán azt szeretné, ha a végleges megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata is jóváhagyná. Azt is írták, hogy a tervezet szerint „a végső tárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha Irán befagyasztott vagyonának felét felszabadítják, az iráni olajszankciókat felfüggesztik, és a tengeri blokádot feloldják”.

Katonai realitás a diplomácia mögött

Miközben a diplomáciai gépezet pörög, a katonai realitás továbbra is jelen van. Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közölte: a blokád továbbra is érvényben van, és 141-re nőtt azon iráni kikötőkből induló vagy oda tartó hajók száma, amelyeket az amerikai erők visszafordítottak. Néhány órával a pakisztáni bejelentés után amerikai erők több iráni öngyilkos drónt semmisítettek meg, amelyek a Hormuzi-szoros felé tartottak. Az iráni Forradalmi Gárda közleményében azt írta, Trump a háború kezdete óta rendszeresen tett egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat. A félhivatalos Tasnim hírügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy addig nem érdemes készpénznek venni az amerikai elnök szavait, amíg az iráni vezetés nem reagál rájuk. Az ugyancsak félhivatalos Fársz hírügynökség rövid időn belül két egymásnak ellentmondó hírt is közölt: az egyik szerint Irán semmilyen tervezetet nem hagyott jóvá, a másik szerint viszont mivel az Egyesült Államok elfogadta az Irán által megfogalmazott szöveget, nagy esély van arra, hogy Teheránban jóváhagyják a megállapodást.

A háttér: Hamenei halála és az új iráni vezetés

A tárgyalások hátterében Ali Hamenei ajatolláh februárban bekövetkezett halála áll, aki az Irán ellen végrehajtott izraeli és amerikai csapások során vesztette életét. Helyét fia, Modzstaba Hamenei vette át, akit sokan elődjénél is kevésbé kompromisszumkész politikusként tartanak számon. A temetési szertartás az Egyesült Államok függetlenségének napján veszi kezdetét. A pakisztáni miniszterelnök szerint a készülő megállapodás történelmi jelentőségű lehet, és hosszú távon is megalapozhatja a térség stabilitását. Egy amerikai tisztviselő szerint a megállapodás megfelel Donald Trump elnök legfontosabb célkitűzéseinek, és rendkívül kedvező helyzetet teremt a további tárgyalásokhoz. Ugyanakkor egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő pénteken azt mondta: Washington sem „száz százalékig biztos” abban, hogy az egyezményt valóban aláírják.

Következmények: energiapiac és globális biztonság

A Hormuzi-szoros újbóli megnyitása közvetlen hatással lenne a globális energiapiacra. A stratégiai jelentőségű vízi úton keresztül zajlik a világ olajszállításának jelentős része, a blokád miatt az elmúlt hónapokban jelentősen megemelkedtek az energiaárak. A megállapodás aláírása esetén az olajárak csökkenése várható, ami az európai és magyar gazdaság számára is kedvező lenne. Ugyanakkor a megállapodás tartós békét hozhat a térségbe, ami hosszú távon is stabilizálhatja a Közel-Keletet. A kérdés továbbra is az: vajon Trump bejelentése valós diplomáciai áttörést jelent, vagy csupán újabb epizódja az elnök kiszámíthatatlan kommunikációs stratégiájának? Az iráni vezetés hallgatása és a katonai incidensek arra utalnak, hogy a béke még mindig nem biztos.