A kongresszus: új struktúra, régi vezér
A Fidesz szombati tisztújító kongresszusán Orbán Viktort 729 szavazattal újraválasztották pártelnöknek – a voksolás formaság volt, mivel ő volt az egyetlen jelölt. A kongresszuson elfogadott alapszabály-módosítás alapjaiban rendezte át a párt szervezetét: a választókerületi rendszer és a regionális igazgatói poszt megszűnt, a Fidesz a továbbiakban az önkormányzati rendszerhez igazodik, települési csoportokkal és vármegyei választmányokkal.
Az országos elnökséget 28 tagúra bővítették: a húsz vármegyei és fővárosi elnökből, az Országos Választmány elnökéből (Kövér László), a magyar és az európai parlamenti frakcióvezetőből (Gulyás Gergely, Deutsch Tamás), valamint a pártelnökből és a négy alelnökből áll. Az alelnökök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lettek – ők váltották Kubatov Gábort, Németh Szilárdot és Kósa Lajost.
A bukottak névsora
A vármegyei választmányi elnökök listája azonban sokat elárul a párt megújulási képességéről. A Havasi Bertalan (Fidesz kommunikációs igazgató) által közölt névsor szerint a húsz elnökből mindössze négynek – Gyopáros Alpárnak (Győr-Moson-Sopron), Balla Mihálynak (Nógrád), Tilki Attilának (Szabolcs-Szatmár-Bereg) és V. Németh Zsoltnak (Vas) – sikerült egyéni választókerületéből bejutnia a parlamentbe az április 12-i választáson. A többiek, köztük olyan ismert nevek, mint Zsigó Róbert (Bács-Kiskun), Tállai András (Borsod), Szűcs Lajos (Pest) vagy Gelencsér Attila (Somogy), kikaptak.
A lista további tagjai: Nagy Csaba (Baranya), Erdős Norbert (Békés), Czirbus Gábor (Csongrád-Csanád), Varga Gábor (Fejér), Papp Zsolt (Hajdú-Bihar), Hubai Imre (Jász-Nagykun-Szolnok), Czunyiné Bertalan Judit (Komárom-Esztergom), Csibi Krisztina (Tolna), Hegedűs Barbara (Veszprém) és Cseresnyés Péter (Zala). A Telex beszámolója szerint a kongresszuson nem jelentették be hivatalosan az új elnökség névsorát, az esemény végén viszont felmentek a színpadra egy csoportkép erejéig – négy vármegyei elnök hiányzott a képről.
A megújulás korlátai
Orbán Viktor a kongresszuson azt mondta: „Mire lehullanak a falevelek, a megújult Fidesznek készen kell állnia.” A pártelnök szerint négy hadtest állt szemben a Fidesszel a parlamenti választás előtt. A kérdés azonban továbbra is nyitott: a régi arcokkal és bukott jelöltekkel felálló vezetés képes-e valódi megújulásra, vagy a Fidesz csupán a struktúrát változtatja, miközben a személyi összetétel változatlan marad.
A Fidesz kommunikációjában a kongresszust a megújulás és az erőgyűjtés jegyében hirdették meg, a tények azonban azt mutatják, hogy a párt a vereség után sem mer radikális személyi változtatásokba. A megyei elnökök között alig akad olyan, aki bizonyítani tudta volna a választókörzetében, hogy képes győzni – ez pedig a párt országos szervezetének gyengeségét is jelezheti.
Következmények és kilátások
A Fidesz strukturális átalakítása – az önkormányzati rendszerhez igazodó szervezet – logikus lépés lehet egy olyan párt számára, amely elvesztette a parlamenti többségét, de az önkormányzatokban még erős pozíciókkal rendelkezik. A kérdés az, hogy a bukott jelöltekből álló megyei vezetés képes-e mobilizálni a helyi szervezeteket, és felkészíteni a pártot a következő megmérettetésekre.
Orbán Viktor szavai – „mire lehullanak a falevelek” – arra utalnak, hogy a pártnak őszig kell új erőre kapnia. A Fidesz számára a tét nem kisebb, mint hogy a vereség után képes-e olyan formációvá válni, amely újra eséllyel szállhat ringbe a hatalomért. A mostani tisztújítás azonban inkább a folytonosságot, mint a megújulást erősítette.