Újabb helyszínek, újabb pozitív minták

A Vas Vármegyei Kormányhivatal hétfőn hozta nyilvánosságra a legfrissebb mérési eredményeket, amelyek tovább szélesítik a Nyugat-Magyarországot érintő azbesztválság térképét. Április 28–29-én 12 szombathelyi és 30 kőszegi helyszínen vettek mintát, és minden esetben megerősítették, hogy a vizsgált kőzet azbeszttel szennyezett. Kőszeg önkormányzata ezen felül további 21 ponton végeztetett kőzetvizsgálatot, amelyek eredményei kedden érkeztek meg – szintén mindenhol kimutatták a rákkeltő anyagot.

A rohonci bánya is gyanús

A legfontosabb fejlemény, hogy egy magánszemély által igényelt kőzetmintavétel is pozitív lett. A szállítólevél szerint a kőzet a rohonci bányából származott. A kormányhivatal közleménye szerint „ez alapján valószínűsíthető, hogy a korábban bezárt bányákhoz hasonlóan a rohonci bányából származó kőzúzalék is tartalmazhat azbesztet”. A hatóság megkezdte a rohonci bányákból származó kőzúzalékok felderítését és laboratóriumi vizsgálatát.

A válság kiterjedése

A probléma nem új keletű. Idén januárban a Greenpeace hívta fel a figyelmet, hogy több határközeli helyszínen is találtak azbeszttartalmú zúzott követ, például a bozsoki parkoló mellett Magyarországon, illetve más helyeken Ausztriában. Szombathely polgármestere, Nemény András néhány héttel ezelőtt azt nyilatkozta, akár egész Nyugat-Magyarországon lehetnek az osztrák bányákból származó azbesztszennyezéssel érintett települések. A PontA korábban arról számolt be, hogy Vas megyében akár 40 település közterületeit is szennyezheti az Ausztriából érkezett, rákkeltő azbesztes kőzúzalék.

Kormányzati reakciók és nemzetközi egyeztetések

A Tisza-kormány élő környezetért felelős minisztere, Gajdos László korábban bejelentette, a kormány elé viszi az ügyet. Magyar Péter miniszterelnök ausztriai látogatásán szándékozik felvetni a problémát az osztrák félnek. A kormányfő szerint elvárás, hogy az osztrák bányákban ne bányásszanak és utána ne adjanak el magyar vállalkozóknak szennyezett követ. A kormány hétfői sajtótájékoztatóján elhangzott: szeretnék elkerülni a pánikkeltést, és Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter javaslatokat tett az érintett lakosság egészségügyi szűrésére.

Transznacionális környezeti kockázatok és hatósági koordináció hiánya

A kőszegi eset jól példázza, hogy a szomszédos országok hatósági mulasztásai és a rákkeltő anyagok szándékos vagy gondatlan kezelése gyakorlati veszélyt jelentenek a magyar közegészségre. A nemzetközi hatósági koordináció hiánya és a transznacionális szennyezés kezelésének szabályozási rései lehetővé teszik a magyar állampolgárok egészségének veszélyeztetését. A helyzet pragmatikus nemzetközi diplomáciát és a hatósági ellenőrzés kiterjesztését igényli a szomszédos országok tevékenységeire.

Következtetés

A kőszegi azbesztes kőzúzalék felfedezése újabb fejezet a transznacionális környezeti válságban. A Tisza-kormány eddigi lépései – a miniszteri bejelentés, a nemzetközi egyeztetés ígérete és a lakossági szűrés előkészítése – a normalitás helyreállítása felé mutatnak. A kérdés az, hogy az osztrák fél hajlandó-e együttműködni, és hogy a magyar hatóságok képesek-e időben felderíteni és mentesíteni az érintett területeket.