Negyven település, négyszáz bejelentés
„Lassan egyszerűbb lesz azt mondani, hol nincs azbesztgyanú, mint azt megállapítani, hol van” – mondta Orbán István, a Vas Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója az RTL Híradónak. Nagyjából negyven település van, ahol erős a gyanú, hogy azbesztes zúzalékot helyeztek el utak, parkolók és közterületek burkolására. Az egyedi bejelentések száma már meghaladta a négyszázat.
A probléma januárban került napvilágra, amikor a Greenpeace hívta fel a figyelmet a határközeli szennyezésre. Azóta kiderült: Szombathely egyik városrészében, az Oladi-platón a levegő azbesztrost-tartalma a hazai határérték 30-szorosát, az osztrák határérték 300-szorosát is elérte. Kőszegen tucatnyi, Őriszentpéteren és Velemben öt-öt helyszínen, valamint Lukácsházán is találtak szennyezett zúzalékot. A probléma átterjedt Zalaegerszegre és Sopronra is.
Osztrák mulasztás és magyar tehetetlenség
Orbán István elismerte: a helyzet meghaladja a helyi hatóságok kapacitását, ezért központi kormányzati segítséget kérnek. A kormányhivatal elrendelte a határátkelőkön a kőszállító járművek ellenőrzését, és a tüzépekre, építőanyag-kereskedésekhez is ellenőröket küldött.
A Greenpeace szerint az osztrák felelősség egyértelmű: bizonyítható, hogy évek óta tudomásuk volt az osztrák hatóságoknak a bányák termékeinek azbesztszennyezettségéről. Orbán István is megerősítette, hogy tudják, a szennyezett kőzúzalékból van még az osztrák tüzépeken. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy erről nincs hivatalos információ, mert az osztrák hatóságokat bár többször is megkeresték, de olyan hasznos és pontos információkat nem kaptak, ami a munkájukat segítette volna. A főigazgató azt is hozzátette: szerinte próbálják a szennyezett zúzalékot Magyarországra beszállítani.
A szennyezett anyag eltávolítása vagy ártalmatlanítása rendkívül költséges lehet, ezért az érintett önkormányzatok további állami beavatkozásra számítanak. A Greenpeace csütörtökön levélben kérte a kijelölt egészségügyi és környezetvédelmi minisztereket, hogy hivatalba lépésüket követően minél hamarabb hozzanak rendkívüli intézkedéseket.
Transznacionális környezetvédelmi kockázatok
Az ügy rávilágít a transznacionális környezetvédelmi kockázatok kezelésének hiányosságaira. A szomszédos országok hatósági mulasztásai és a rákkeltő anyagok szándékos vagy gondatlan kezelése gyakorlati veszélyt jelentenek a magyar közegészségügyre. A nemzetközi hatósági koordináció hiánya és a transznacionális szennyezés kezelésének szabályozási rései lehetővé teszik a magyar állampolgárok egészségének veszélyeztetését.
A helyzet pragmatikus nemzetközi diplomáciát és a hatósági ellenőrzés kiterjesztését igényli a szomszédos országok tevékenységeire. Az osztrák-magyar hatósági együttműködés szükségessége most különösen élesen merül fel, miközben a magyar fél információhiányban szenved.
Következmények és teendők
Az érintett települések önkormányzatai további állami támogatást várnak a probléma megoldásához. A szennyezett zúzalék eltávolítása és biztonságos ártalmatlanítása rendkívül költséges, és a helyi költségvetések ezt nem tudják önállóan fedezni. A kormányhivatal jelenleg is vizsgálatokat folytat, de a teljes körű felmérés és kármentesítés központi koordinációt igényel.
A Greenpeace arra figyelmeztetett, hogy a nyugat-magyarországi településeket érintő azbesztszennyezettség lényegesen nagyobb mértékű, mint amit korábban bárki feltételezett. Ezért levélben kérték a kijelölt egészségügyi és környezetvédelmi minisztereket, hogy hivatalba lépésüket követően minél hamarabb hozzanak rendkívüli intézkedéseket.
A kérdés most az: képes-e a magyar kormányzat hatékonyan fellépni egy olyan transznacionális környezeti válságban, ahol a szomszédos ország hatóságai nem működnek együtt? És vajon a szennyezés mértéke indokolja-e a veszélyhelyzet kihirdetését?