A racionális döntés vagy a válság előjele?
A Lufthansa-csoport járatcsökkentéseit nem a pánik, hanem az üzemanyag-racionalizálás motiválja. A német légitársaság-csoport azt közölte, hogy a járatcsökkentések októberig tartanak, ezzel körülbelül 40 ezer tonna repülőgép-üzemanyagot szeretnének megtakarítani. A lépés elsősorban a kevésbé jövedelmező rövid távú járatokra koncentrálódik — nem általános piacról való visszavonulásról van szó, hanem tudatos stratégiáról.
Petras Katinas (RUSI energiapolitikai kutató) szerint azonban az előrejelzés ebben a helyzetben rendkívül nehéz. Minden attól függ, milyen gyorsan tudja Irán és az USA megoldani a problémát. Ha holnap megegyeznek, az sem jelenti azt, hogy minden azonnal újraindul. Az LNG- és az olajlétesítményeknek időre van szükségük az újrainduláshoz — a munkaerőnek fizikailag vissza kell térnie ezekbe a létesítményekbe.
Az infrastruktúra újraindítása hetek vagy hónapok
A Perzsa-öbölbeli államok munkaerő-kapacitása is kérdéses. Iparági körökben terjedő pletykák szerint például a világ legnagyobb LNG vállalata, a Qatargas a válság előtti időszakhoz képest csak az alkalmazottainak 80 százalékát tudná visszaküldeni. A nyersolaj esetében még nem ennyire durva a helyzet, mert a nyersolajtermelő országoknak van némi tartalékuk — de minél tovább tart a válság, annál nagyobb kárt szenved a gazdaság.
A globális energiaárak jelenleg a geopolitikai tényezők miatt változnak, de minél tovább húzódik a konfliktus, annál nagyobb az esélye annak, hogy a tényleges hiány is bekövetkezik. Ez az Európa számára különösen veszélyes, mivel az unió energiafüggősége magas, és az energiaárak ingadozása közvetlenül hat az inflációra, a forint stabilitására, és a gazdasági növekedésre.
A tengeri forgalom: aknamentesítés és új útvonalak
Jelenleg számos hajó rekedt az Öbölben, és nem tudnak átkelni a Hormuzi-szoroson. A legfontosabb feladat az aknamentesítés lesz — senki sem akar úgy hajózni, hogy bármikor felrobbanhat. Az Egyesült Államok és Irán közötti jövőbeli békeszerződéstől függ, hogyan fog valójában működni az újraindult forgalom a szoroson keresztül. Az iráni tárgyalócsoport új útvonalakat javasolt, északabbra és közelebb az iráni partokhoz.
A teljes újraindítás egy-hat hét közötti időre lehet szükség: kezdve az LNG-vel, majd a nyersolajjal, végül általánosságban a tengeri forgalommal. Ez alatt az idő alatt az európai gazdaság — amely az energiaárak volatilitásában már most is szenved — további sokkra számíthat.
A legrosszabb forgatókönyv: nyári kerozinhiány
Ha az iráni háború nyárig elhúzódik, a kerozinhiány valódi lesz. Ez azt jelenti, hogy a repülési iparnak nem csak az üzemanyag-racionalizálásra, hanem a járatok valódi csökkentésére kell felkészülnie. Az utazási szezon során ez az európai turizmusra, a szállodaipar bevételeire, és az ezekhez kapcsolódó szektorokra (vendéglátás, szórakoztatás, kiskereskedelem) gyakorol majd nyomást.
A gazdasági előrejelzések, amelyeket az EU és a tagállamok (köztük Magyarország) készítettek az év elején, nem számoltak ezzel a forgatókönyvvel. Ha az iráni konfliktus valóban nyárig elhúzódik, ezeket az előrejelzéseket teljes mértékben újra kell gondolni — az inflációs várakozások, a kamatláb-előrejelzések, és a gazdasági növekedési szcenáriók is változni fognak.
A magyar gazdaság kockázata
Magyarország különösen sérülékeny az energiaár-sokkok szempontjából. Az ország energiafüggősége magas, és az energiaárak ingadozása közvetlenül hat a forint árfolyamára, az inflációra, és a gazdasági növekedésre. Az új magyar kormány (Magyar Péter Tisza Párt vezetésével) az EU-integráció és a nyugati elköteleződés mellett foglalt állást, amely azt jelenti, hogy az EU-s szankciós politikát is támogatja. Ez azonban azt is jelenti, hogy az iráni konfliktus gazdasági hatásait Magyarország is teljes mértékben érzékelni fogja.
A kerozinhiány az európai légitársaságok járatcsökkentésén keresztül közvetlenül hat majd a magyar turizmusra is — a magyar szállodaipar, az étteremek, és a szórakoztatási szektor bevételei csökkenni fognak. Emellett az energiaárak emelkedése a magyar háztartások és vállalkozások számára is magasabb költségeket jelent.
Adaptáció és diverzifikáció
A nemzetközi intézmények (légitársaságok, kormányok, energiaszállítók) pragmatikus adaptációs stratégiákat fejlesztenek ki. A Lufthansa járatcsökkentése, az alternatív útvonalak keresése, és az energiaforrások diverzifikációja mind olyan lépések, amelyek csökkenthetik a konfliktus gazdasági hatásait. Az EU-nak azonban proaktív diverzifikációs és infrastrukturális fejlesztésekre van szüksége az ellátásbiztonság fenntartásához.
A kérdés az, hogy az EU és a tagállamok (köztük Magyarország) képesek-e elég gyorsan reagálni, ha az iráni háború valóban nyárig elhúzódik. Az előrejelzések nehéz, de az egyik biztos: ha a konfliktus nem oldódik meg gyorsan, minden gazdasági terv újra kezdődik.