A szoros lezárása: február 28-a és az azóta eltelt napok
A Hormuzi-szoros blokádja február 28-án kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen. Teherán válaszul gyakorlatilag lezárta a vízi útvonalat — a Perzsa-öböl bejáratánál fekvő szoros, ahol békeidőben a globális olajkínálat mintegy ötöde halad át, napi átlagosan 135 hajóval.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szóvivője, Stéphane Dujarric az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájára (UNCTAD) hivatkozva jelezte, hogy a forgalom visszaesése rendkívüli mértékű. A szoroson áthaladó hajók száma február 28-a óta 95,3 százalékkal esett vissza — ez már a globális kereskedelemben is érezhető következményekkel jár.
Az iráni hadsereg vezetése március elején jelentette be, hogy "egyetlen liter olajat sem enged át" a Hormuzi-szoroson, hogy az eljusson az Egyesült Államokba, Izraelbe és partnereikhez. Ezt követően mindössze néhány hajót engedett át Irán, és ezeknek is egy nagyjából kétmillió dolláros útdíjat kellett fizetniük az áthaladásért.
Aprilis 8-án tűzszünetet kötött a két ország, és Irán bejelentette, hogy újra kinyitja a szorost. Azonban miután Libanont izraeli támadás érte, Irán a tűzszünet megsértéseként értelmezte az akciót, és ismét lezárta azt. Jelenleg a Perzsa-öböl bejáratánál fekvő vízi útvonalon naponta csupán néhány, főként kereskedelmi hajó halad át — ez elenyésző a február 28-a előtti forgalomhoz képest.
A globális gazdasági hatások: energia, élelmiszer, kereskedelem
A blokád következménye világszerte érezhető. Az Európába szállított nyersolaj ára 53 százalékkal nőtt, az élelmiszerárak pedig 6 százalékkal emelkedtek. A fejlemények a nemzetközi kereskedelemben is komoly zavarokat okoztak.
A Vitol (egyik legnagyobb független olajkereskedő cég) vezérigazgatója, Russel Hardy szerint az olajpiac már most mintegy egymilliárd hordós kínálati kieséssel számol a jövőre nézve, részben a szoros forgalmának lassú helyreállása miatt. Ez a szám azt jelenti, hogy a globális olajkínálat egy jelentős része hiányzik az ellátási láncból.
Az energiapiaci szakértő Rebecca Babin szerint azonban az idő fogy: "Továbbra is az a várakozás az uralkodó, hogy a szállítások májusban és júniusban elkezdenek normalizálódni, ez pedig némileg visszafogta az árak emelkedését. De az idő fogy. Minden nap szűkül a fizikai egyensúly, csökkennek a tartalékok, és nő a kockázata a még nagyobb mértékű áremelkedésnek."
Az Egyesült Államok időközben blokád alá is vette az iráni kikötőket, és az amerikai katonai vezetés szerint 38 hajót fordított vissza csak az előző hétvégén. Ez a lépés tovább súlyosbította a szoros forgalmának helyreállítási lehetőségeit.
A tárgyalások meghiúsulása és az új iráni javaslat
Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi új javaslatot juttatott el az Egyesült Államokhoz a Hormuzi-szoros megnyitásáról és a konfliktus lezárásáról. Az iráni terv azt javasolja, hogy az Egyesült Államok oldja fel a tengeri blokádot, elfogadjon egy új jogi keretrendszert a szoroson átmenő forgalomra vonatkozóan, és garantálja, hogy a jövőben nem indít katonai akciót Irán ellen.
A terv azt is javasolja, hogy a nukleáris energiára vonatkozó tárgyalásokat csak a konfliktus lezárása után folytassák, miután az amerikai, iráni kikötőkre vonatkozó blokád megszűnik. Donald Trump delegációja hétfőn vitatja majd meg az ajánlatot, pakisztáni közvetítéssel.
A tárgyalási hírek azonban nem fékezték meg az árakat. A brent olaj hordónkénti ára hétfő reggel már megközelítette a 108 dollárt, kedden pedig már a 110 dollárt is elérte. A West Texas Intermediate hordónkénti ára egy 2,1 százalékos emelkedés után 96 dollár körül alakult.
Donald Trump azonban szkeptikus Irán javaslatával kapcsolatban. A Wall Street Journal amerikai tisztségviselőkre hivatkozva arról írt, hogy az Egyesült Államok szerint Irán nem hajlandó teljesíteni a legfontosabb követelésüket: az urán dúsításának befejezését és azt, hogy soha ne gyártson atomfegyvert. Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy hétfőn megjelent interjúban elfogadhatatlannak nevezte, hogy Irán továbbra is az ellenőrzése alatt akarja tartani a Hormuzi-szorost.
Az árprognózis és a hosszú távú kockázatok
A Goldman Sachs emelte az olajárra vonatkozó előrejelzését az energiaellátási zavarok elhúzódása miatt. Az elemzők becslése szerint a nemzetközi referencia-árfolyamként szolgáló brent olaj ára az év utolsó három hónapjában hordónként körülbelül 90 dollár körül alakul majd, a korábbi 80 dolláros előrejelzés helyett. Az amerikai olaj ára a negyedik negyedévben hordónként körülbelül 83 dollár lesz, szemben a korábbi 75 dolláros előrejelzéssel.
Az elemzők szerint a kialakult helyzet miatt áprilisban napi 12 millió hordóval csökkent az olajkészletek felhasználása. A közel-keleti olajexport csak június végére normalizálódhat — feltéve, hogy a tárgyalások sikeresek lesznek.
A helyzet azonban még összetettebb. Hiába nyílna meg a Hormuzi-szoros, az már nem akadályozná meg az energiapiaci katasztrófát — az ipar szereplői a jövőre nézve is óriási kiesésekkel számolnak a szoros lassú megnyitása miatt. A tartalékok csökkennek, a fizikai egyensúly szűkül, és az időfaktor egyre kritikusabbá válik. Az Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalások meghiúsulása azt jelenti, hogy a blokád még hosszabb ideig tarthat, mint azt az energiapiac szereplői remélték.