A számla: 27 milliárd euró, semmi többlet

Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi ülésén szembesítette az unió vezetőit a valósággal: az iráni háború február végén kezdődött, azóta eltelt 60 nap alatt az EU-tagállamok 27 milliárd eurót (több mint 9800 milliárd forintot) költöttek többet energiahordozókra. Ugyanakkor egyetlen molekulával sem kaptak több olajat vagy gázt.

Az iráni blokád a Hormuzi-szoros térségét érinti — a globális kereskedelem egyik kulcsfontosságú útvonalát, ahol a világ olajforgalmának körülbelül 30 százaléka halad át. Az intézkedés azonnal megemelte az olaj- és gázárakat. Az uniós országok egyre nagyobb terhekkel szembesülnek: nőnek az energiaárak, miközben fennáll az alapvető termékek — például repülőgép-üzemanyag és műtrágya — hiányának veszélye is.

Von der Leyen szerint "mindannyiunknak szembe kell néznünk a rideg valósággal: a konfliktus következményeinek visszhangjai hónapokig vagy akár évekig fognak tartani." A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy a "kemény valóság" az, hogy az EU nem tudott többet vásárolni, csak drágábban.

A második nagy energiaválság négy év alatt

Ez az elmúlt négy év második nagy energiaválsága. Az első a 2022-es orosz-ukrán konfliktus nyomán alakult ki, amikor az energiaárak szintén drasztikusan megemelkedtek. A bizottsági elnök szerint a tanulság egyértelmű: az uniónak csökkentenie kell a behozott energiától való túlzó függőségét, és fel kell pörgetnie a hazai termelésű, megfizethető, tiszta energiaellátást — a megújulóktól a nukleárisig.

Svédországot hozta jó példának, ahol alig emelkedett az áramár a magas megújuló és nukleáris energia-arány miatt. Az EU-ban az áramár 2022-vel szemben már nem 70, hanem csak 30 százalékát határozza meg a gázár, így elkerülték a hasonló kiugrást — de még mindig lemaradnak az USA vagy Kína mögött az áram arányánál az energiafogyasztásban.

Von der Leyen szerint "a miénkhez hasonló viharos világban csökkentenünk kell a túlzó függőségünket a behozott energiától, és felpörgetni a hazai termelésű, megfizethető, tiszta energiaellátást." Az EU energetikai célokra 300 milliárd eurót költenek a mostani költségvetésből, és még ott lesz a következő, 2028-ban induló hétéves büdzsé is.

A támogatások káosa: 350 milliárd euró nem célzottan

Von der Leyen figyelmeztetett: az előző energiaválság során csak a támogatások negyede ment a rászorulóknak. 350 milliárd eurónyi közpénzt nem célzottan költöttek el. Ennek óriási hatása volt a tagállami költségvetésekre, és éppen a legnagyobb szükségben szenvedők segítését ásta alá.

"Ne kövessük el még egyszer ugyanazt a hibát" — figyelmeztetett a bizottsági elnök. Az uniónak jobban összehangolnia kell a beszerzéseket és a tartalékok kezelését, valamint "meg kell védenünk a fogyasztókat és a cégeket" — de a legsebezhetőbbekre összpontosítva, nehogy növeljék a gáz- és olajkeresletet.

Az EU-csúcs és az Orbán-hiány

Az energia az EU-csúcstalálkozó fő témája volt szerdán. Orbán Viktor nem ment el az ülésre, és nem is képviseltette magát mással. Az uniós vezetők közel-keleti vezetőkkel is egyeztettek, akikkel "közösek a céljaink": tartós béke és a Hormuzi-szoros hajóhatóvá tétele.

Végre enyhülést látnak a kétnapos tűzszünetben, amely szerdán kezdődött. Az uniós vezetők remélik, hogy kitart a fegyverszünet Iránban és Libanonban. Ez a remény azonban még bizonytalan: a konfliktus eszkalálódhat, ha az iráni vezetés vagy az izraeli kormány újra támadást indít.

Az EU-csúcson az uniós vezetők azt is megvitatták, hogyan lehet hosszú távon csökkenteni az energiafüggőséget. A megújuló energia és a nukleáris energia fejlesztése a fő stratégia — de ez éveket vesz igénybe, és jelentős beruházásokat igényel.

Magyar Péter Brüsszelben: a pénz és a reformok

Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) szerdán informális egyeztetést folytat Von der Leyennel — nem Strasbourgban, hanem Brüsszelben. Az uniós pénzek felszabadítása és a magyar reformok a tét.

A Tisza-kormány 3900 milliárd forintos uniós pénzeket követel vissza, amelyeket az előző kormány korrupcióellenes reformok hiánya miatt nem kapott meg. Von der Leyen és az Európai Bizottság már egyeztet Magyar Péterrel az uniós pénzek felszabadításáról — de Brüsszel nem fogadja el az ígéreteket, csak a tetteket.

A magyar kormánynak tehát bizonyítania kell, hogy valóban végrehajt reformokat az igazságszolgáltatásban, a korrupció elleni küzdelemben, és a jogállamiság helyreállításában. Ez a folyamat hónapokat vehet igénybe — és közben az energiaválság tovább sújtja az EU-t és Magyarországot is.

A következmények: infláció, költségvetési nyomás, szociális feszültség

A 27 milliárd eurós többletköltség az EU-tagállamok költségvetéseit nyomja. Magyarország, mint az EU egyik legszegényebb tagállama, különösen érzékeny az energiaár-emelkedésre. Az inflációs nyomás visszatérhet, amely a forint gyengülésével járhat.

A szociális feszültség is nő: az energiaszámlák emelkedésével az alacsony jövedelmű háztartások még jobban szorulnak. Az EU-nak tehát gyorsan kell cselekednie — mind az energiabiztonság, mind a szociális védekezés terén.

Von der Leyen szavai világosan jelzik: az EU nem készült fel erre a válságra, és most fizetnie kell az árát. A kérdés az, hogy a jövőben képes lesz-e függetlenedni az importált energia függőségétől — vagy csak újabb válságokra vár.