A kabinetfőnök, aki többet keresett, mint az államtitkár

Az RTL Híradó a 2026-os választások után kikérte az összes minisztériumtól a politikai vezetőket közvetlenül segítő dolgozók bérét. Elsőként a Gulyás Gergely (volt kancelláriaminiszter) vezette Miniszterelnökség válaszolt. A lista szerint a legmagasabb fizetést a miniszteri kabinet vezetője kapta: havi 3,2 millió forintot, ami magasabb volt az államtitkári juttatásnál (2,9 millió).

A tárcánál 23 politikai tanácsadó dolgozott – köztük sajtófőnökök és kabinetfőnök-helyettesek –, akik 700 ezer és 2,379 millió forint között kerestek. A főosztályvezetők és titkárságvezetők 800 ezer és 2 millió forint között vittek haza. Volt olyan ügyintéző, aki 2,3 milliót kapott, de a munkavállalók között 230 ezres bér is előfordult.

Gulyás: a diplomás átlagbér a mérce

Gulyás Gergely az RTL megkeresésére közölte: 2 millió forint feletti ügyintézői fizetés a Miniszterelnökségen soha nem volt – bár a kikért táblázat mást mutat. Hozzátette: a miniszterek és államtitkárok nélkül számított átlagbér a diplomás átlagbér (1,066 millió forint) közelében volt, és mivel a dolgozók 90 százaléka diplomás, ez átlagosnak tekinthető.

Orbán ígérete és a valóság

Orbán Viktor 2010-ben kisebb és olcsóbb államot ígért. Az RTL Híradó felidézte: a minisztériumok működési költsége 54 milliárdról majdnem 300 milliárd forintra nőtt 16 év alatt. A miniszteri biztosok többsége is több mint egymillió forintot keresett – például Menczer Tamás (Fidesz-KDNP, volt államtitkár) a 2,8 milliós képviselői fizetése mellett havi 1,45 millió forintot kapott a magyar-német kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztosként.

Mit jelent ez az új kormány számára?

A feltárt adatok rávilágítanak: a korábbi kormányzati struktúrában a politikai kinevezettek bére gyakran meghaladta a hivatalos államtitkári juttatásokat, miközben az alacsonyabb beosztású munkavállalók akár 230 ezer forintot is kereshettek. A Tisza-kormány számára ez kihívást jelent: a szakmai kompetencia-alapú kinevezési politika és a közigazgatási hatékonyság javítása mellett a bérrendszer átláthatóságát is biztosítania kell. A kérdés az, hogy az új vezetés képes-e olyan bérstruktúrát kialakítani, amely egyszerre vonzza a szakembereket és csökkenti a politikai lojalitás alapú juttatásokat.