Az elakadt 300 milliárd forint: két év alatt 56 milliárd

Eddig 300 milliárd forintnyi uniós támogatás volt megállapodás alatt Budapest számára a 2021–2027-es programozási ciklus kohéziós forrásaiból. Ez az összeg két éve rendelkezésre áll, mégis az önkormányzat eddig csak keveset látott belőle: mindössze két megkötött támogatási szerződés jött létre, összesen 56 milliárd forint értékben.

"Nevetséges összeg a 300 milliárdhoz képest" — mondta lapunknak Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint ezek az elakadt programok szakapparátusi és uniós szinten is jóváhagyott fejlesztések voltak, amelyeket "nyilvánvalóan politikai alapon lettek blokkolva" az Építési és Közlekedési Minisztérium és az Irányító Hatóságok révén.

A blokádé módszerei adminisztratív voltak: egyes pályázatok már előrehaladott állapotban voltak, ám az Irányító Hatóság több év után sem zárta le a bírálatukat. Más programokat a főváros már elindított, ám a szükséges támogatási szerződéseket az Irányító Hatóság mostanáig nem kötötte meg. A beruházási törvény nyomán az EU-s fejlesztések végrehajtásához a fővárosnak konzorciumi megállapodást kell kötnie az Építési és Közlekedési Minisztériummal — ezt a megállapodást azonban a hivataltól máig nem írták alá.

Az EU-s bizottság illetékesei korábban azt is megállapították, hogy Budapest esetében diszkriminációra lehet gyanakodni. Ez a helyzet azonban áprilistól teljesen megváltozott.

Az RRF-pénzek megnyílnak: 600+ milliárd új lehetőség

Az új kormányváltás után teljesen új politikai helyzet állt elő. Az Orbán-kormány számára eddig hozzáférhetetlen uniós helyreállítási alap (RRF) pénzforrásai most megnyílhatnak az új kabinetnek. Ehhez rövid időn belül, 2026 nyaráig meg kellene állapodnia a kormánynak az Európai Bizottsággal.

A Fővárosi Önkormányzat már összeállított egy projektlistát, amely teljes mértékben az RRF céljaihoz illeszkedik: ez egy több mint 600 milliárd forintos beruházási csomag. A két forráscsomag — a kohéziós és az RRF-alapok — között átfedés van, lehetnek olyan projektek, amelyeket az operatív programok helyett az RRF-ből kellene megcsinálni. A két csomag együttesen több mint 700 milliárd forintot tenne ki.

Karácsony Gergely hangsúlyozta: az új kormánnyal való együttműködésre nagy nyitottság tapasztalható az uniós döntéshozók és a tagállami vezetők részéről is. A főváros vezetése szerint ezek az uniós szintű támogatások reális lehetőséget teremtenek a hosszú évek óta elakadt fejlesztések megvalósítására.

Konkrét fejlesztések: a Nyugati tér, a Pesti Fonódó, a Duna-part

A főpolgármester megnevezett néhány projektet, amelyre ezeket a támogatásokat költenék:

A Nyugati tér felüljárójának eltávolítása: Ez az infrastruktúra évtizedek óta a város közlekedési és esztétikai problémájának szimbóluma. Az eltávolítása nemcsak a közlekedést modernizálná, hanem a város képét is alapvetően megváltoztatná.

A Pesti Fonódó villamosprojekt: Ez az ambiciózus projekt átszállásmentes kapcsolatot biztosítana a város különböző részei között, jelentősen javítva a közösségi közlekedés hatékonyságát.

A Duna-part rehabilitációja: A folyó menti terület fejlesztése hosszú távú stratégiai fontosságú a város életminőségének és turisztikai vonzerejének szempontjából.

A tervezést 2024-ben még saját forrásból indították el. Ha az új kormány megszerzi az uniós támogatást, ezek a fejlesztések "akár már holnap" elindulhatnának — ahogy Karácsony fogalmazott.

Az időfaktor: 2026 nyár a határidő

Karácsony hangsúlyozta: "nincs elvesztegetni való időnk". Az új kormánynak 2026 nyaráig meg kellene állapodnia az Európai Bizottsággal az RRF-forrásokról. Ez a határidő szoros, de az új politikai helyzet — a kormányváltás és a nemzetközi nyitottság — reális lehetőséget teremt arra, hogy Budapest végre hozzájusson az eddig blokkolt uniós forrásokhoz.

A főváros vezetése szerint az új kormány intenzív tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, és az uniós szinten is tapasztalható az együttműködésre való nyitottság. Ez azt jelenti, hogy a 700 milliárd forintos fejlesztési csomag nem csupán egy ígéret, hanem egy reális lehetőség, amely a város infrastruktúráját és közlekedési rendszerét alapvetően átalakíthatja.

A kérdés már csak az: vajon az új kormány képes lesz-e lezárni az egyeztetéseket az Európai Bizottsággal, és Budapest végre megkapja-e azokat az uniós forrásokat, amelyek két éve rendelkezésre állnak, de politikai okokból nem érkeztek meg?