Szerdán a Portfolio számolt be arról, hogy az Európai Bizottság nemrég kiadott, a helyreállítási alap zárását segítő dokumentuma szerint Magyarország számára a 10,4 milliárd eurós keret 80-85 százaléka menthető meg. A hírt csütörtökön a Politico és a Népszava is megerősítette. A tét óriási: a 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 3,9 milliárd euró hitelből álló alapról van szó, amelyet az Orbán-kormány évekig tartó huzavona után, utolsóként hagyott jóvá 2022 végén.
A határidők és a feltételek
A bizottsági dokumentum egyértelművé teszi a határidőket: a mérföldköveket augusztus 31-ig kell teljesíteni, a kifizetési kérelmeket szeptember végéig lehet beadni, és az Európai Bizottság év végéig fizethet. A dokumentum hangsúlyozza: „nem lehet figyelembe venni olyan tetteket a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésének biztosítására”, amelyek augusztus 31. utániak. A Portfolio forrásai szerint a problémát nem annyira a 27 szupermérföldkő, hanem a számtalan egyéb reform és előfinanszírozandó fejlesztés jelenti, amelyeket határidőkhöz kötve kell teljesíteni. A dokumentum szerint „2026 utolsó hónapjaiban a hibák, csúszások vagy hiányos dokumentációk már közvetlenül elvesztett pénzben jelenhetnek meg”.
A bizottsági dokumentum emlékezteti a tagállami kormányokat, hogy a mostani iránymutatás csak segítség, és csak az EU bírósága értelmezheti az uniós jogot – magyarul pert kockáztat, ha elnéző próbálna lenni. A dokumentum elidézi, hogy az Európai Bizottság már tavaly javasolta: 2025 végéig adják be a helyreállítási tervek végrehajtásához szükséges módosításokat.
A módosítási terv kálváriája
A legnagyobb kihívást a helyreállítási terv módosítása jelenti. A bizottsági dokumentum szerint a módosítási javaslatokat „legkésőbb 2026. május 31-ig” kell beadni. „Az e dátum után beadott módosítási kérelmeknél a Bizottság nem tudja elkötelezni magát, hogy kellő időben befejezze az értékelésüket” – áll a dokumentumban. Az Orbán-kormány decemberben ugyan benyújtott egy módosítási tervet, amely jókora átcsoportosítással igyekezett pénzt menteni, miután például kampányban mutogatta, mennyire rosszul áll egy mérföldkővel, egy másik intézkedéssel pedig a lassan haladó projektek kidobását könnyítette meg. A Válasz Online április közepén megjelent cikke szerint azonban a tervet soha nem adták be hivatalosan, mert elnagyoltsága miatt esélytelen volt az elfogadása.
A Tisza-kormány számára tehát hetei vannak arra, hogy egy új, vagy legalábbis erősen módosított tervet nyújtson be. A Portfolio szerint a módosításokkal is csak 80-85 százalék menthető a 10,4 milliárd eurós keretből. A Válasz Online korábban arról írt, a teljes „keret jó kétharmada az idén még lehívható lehet”.
Brüsszel és a Tisza-kormány egyeztetései
A Tisza-kormány ugyan még meg sem alakult, de a Válasz Online szerint a háttérben már másfél éve dolgozik a Tisza Párt mellett egy csoport a megoldásokon. A választási győzelem után gőzerővel beindultak az egyeztetések. Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök) a múlt héten Ursula von der Leyennel (az Európai Bizottság elnöke) egyeztetett, ami után kijelentette: a május 25-i héten kötne politikai megállapodást.
A Politico szerint az Európai Bizottságtól az az üzenet, hogy engedjék el a hitelt. Azzal érvelnek, hogy már nincs idő a teljes összeg lehívására, hiszen a kifizetési részletek a mérföldkövektől függnek, ráadásul a hitel a költségvetés helyzetén is ronthat. (Amit a Politico nem tesz hozzá, hogy az új kormány egy hamarosan szinte biztosan szintet lépő túlzottdeficit-eljárást is megörököl Orbánék túlköltekezése miatt, bár a kedvezményes hitelek pont az adósságát különösen drágán finanszírozó Magyarországnak jönnek jól.)
A Népszava a Politicóhoz hasonlóan úgy értesült, hogy az Európai Bizottság tisztában van a speciális helyzettel, de úgy számol, hogy az új kormány nem fogja tudni lehívni a hitelkeret „egy bizonyos részét”. A helyreállítási terv módosításáról egyeztetnek, így informálisan már jóváhagyott módosítások is lehetnek.
A következmények
A dokumentum szerint „2026 utolsó hónapjaiban a hibák, csúszások vagy hiányos dokumentációk már közvetlenül elvesztett pénzben jelenhetnek meg”. A bizottsági dokumentum arra is utalt finoman, hogy a mostani iránymutatás csak segítség, csak az EU bírósága értelmezheti az uniós jogot (magyarul pert kockáztat, ha elnéző próbálna lenni).
A Tisza-kormány számára a tét nem csak a pénz, hanem a hitelesség is. Ha sikerül lehívni a keret nagy részét, az bizonyítaná, hogy az új kormány képes hatékonyan együttműködni Brüsszellel és teljesíteni a jogállamisági feltételeket. Ha nem, az újabb csapást mérne a magyar gazdaságra és a forint árfolyamára, amely a választások után ötéves csúcsra, 360 forint/euró szintre erősödött.
A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes lesz-e hetek alatt pótolni az Orbán-kormány évek óta tartó mulasztásait. A válasz augusztus 31-ig kiderül.