Maradni vagy hazatérni? – az ukrán menekültek dilemmája

A háború elhúzódása és a gazdasági kényszer miatt az ukrán menekültek jelentős része valószínűleg hosszú távon is Európában marad. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) jelentése szerint a „törékeny béke” forgatókönyve esetén – amikor a harcok véget érnek, de Oroszország megtartja az elfoglalt területeket – mintegy 2,9 millió ukrán maradna az EU-ban, ami a jelenlegi menekültek 56 százaléka. Még egy ukrán győzelem esetén is körülbelül 1,67 millió ember maradhat külföldön.

A legtöbb ukrán várhatóan Németországban maradna, ahol közel 789 ezer ember élhet hosszabb távon is. Lengyelországban több mint 530 ezer ukrán maradhat. Az UNHCR szerint sok ukrán már beilleszkedett az európai életbe: a gyerekek helyi iskolákba járnak, a családtagok dolgoznak, és sokan nem látják a gyors hazatérés feltételeit.

Marina Tverdostup, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (wiiw) kutatója is kiemelte, hogy az Eurostat-alapú elemzések azt mutatják: a munkaképes korú ukránok körében a foglalkoztatási ráta lényegesen magasabb, mint az elmúlt években az EU-ba érkezett más menekültcsoportok körében. Az ENSZ jelentése azonban arra is kitér, hogy az Európában dolgozó ukránok közel 60 százaléka nem a végzettségének megfelelő munkát végez, ráadásul átlagosan mintegy 40 százalékkal alacsonyabb jövedelmet kap, mint a helyi lakosok.

Ukrajna munkaerőhiánya – 4,5 millió ember kellene

Eközben Ukrajna súlyos munkaerőhiánnyal küzd. Olekszij Szoboljev ukrán gazdasági, környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter az RBK Ukrajina című lapnak adott interjújában közölte: ahhoz, hogy az ország GDP-je évente 7 százalékkal növekedjen, a következő évtized során 4,5 millió munkavállalóra lesz szükség. Jelenleg az Ukrajna ellenőrzése alatt álló területeken élő 30 millió állampolgár közül mindössze 10,5 millió dolgozik, további 2,6 millió pedig a hátországi foglalkoztatásban vesz részt.

A miniszter két eszközt említett: a belső tartalékok mozgósítását és a külföldön élő ukránok hazatérésének ösztönzését. „Ide tartoznak a fiatalok és az idősebb, 50 év feletti emberek is. Részben a katonai mentességek kapcsán beszélhetünk a körözött személyekről és az engedély nélküli egységelhagyókról is. Az ő bevonásuk tehát az elsődleges célunk” – sorolta a tárcavezető.

Az interjúból az is kiderült, hogy mintegy 6 millió ukrán állampolgár jelenleg külföldön tartózkodik. Szoboljev szerint a felmérések azt mutatták, hogy a hazatérésükhöz pénzre van szükségük, továbbá meg kell oldaniuk a lakhatásukat, az iskoláztatást, az egészségügyi ellátást, valamint azt is, hogy legyen munkájuk. „A minisztérium jelenleg ukrán központokat nyit, hogy fenntartsák a kapcsolatot, és partnerekkel együttműködve programokat dolgozzanak ki az állampolgárok hazatérésének támogatására. Ez a legfontosabb. Nekünk ukránokra van szükségünk Ukrajnában” – jegyezte meg a miniszter.

Magyarország helyzete – 61 ezer ukrán, változó politika

Magyarországon 2026 eleji adatok szerint több mint 61 ezer ukrán állampolgár tartózkodik, akik a háború elől menekültek el. Közülük több mint 47 ezren ideiglenes védelmet igényeltek. A háború kezdete óta összesen több millióan lépték át a határt, de az ukránok többsége továbbment.

Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője szerint a kormányváltás inkább a kommunikációban és az integrációs politikák hangsúlyában hozhat változást, nem a radikális irányváltásban. „A magyarországi ukránok helyzetét jelenleg nemcsak a belpolitikai környezet, hanem az európai uniós szabályozás, a háborús helyzet és a gazdasági realitások is meghatározzák” – mondta a Mandinernek.

A Fidesz-KDNP kormány 2022 óta nagy mennyiségű segélyt nyújtott az ide érkező menekült ukránoknak, még azt is lehetővé téve, hogy saját anyanyelvű iskolában tanulhassanak. A kormányváltás tehát inkább a kommunikációban, az integrációs politikák hangsúlyában és az adminisztratív hozzáállásban hozhat változást. Elképzelhető például nyitottabb retorika, nagyobb hangsúly az oktatási és szociális integráción, illetve az EU-s együttműködésen.

Az EU szerepe – 2027-es határidő és a káosz kockázata

Az UNHCR figyelmeztette Brüsszelt, hogy az ideiglenes védelem 2027-es hirtelen megszüntetése káoszt okozhat, túlterhelheti a menekültügyi rendszereket, és újabb migrációs hullámot indíthat el Európán belül. A szervezet ezért azt javasolja, hogy az uniós országok hosszú távú megoldásokat dolgozzanak ki az ukránok tartózkodásának rendezésére, például egyszerűsített tartózkodási engedélyekkel és új védelmi formákkal.

Ella Libanova, a Demográfiai és Életminőségi Problémák Intézetének igazgatója korábban már elmagyarázta, hogy az összes menekült hazatérése sem változtatná meg a népességfogyás trendjét, amely Ukrajnában kialakult. Az igazgató épp ezért korábbi nyilatkozatában megjegyezte, hogy a bevándorlók számára nyitott határok jelentik az egyetlen megoldást erre a problémára.

A kérdés tehát nem csak az, hogy az ukrán menekültek maradnak-e Európában, hanem az is, hogy az EU és a tagállamok – köztük a Tisza-kormány – hogyan kezelik ezt a helyzetet. A 2027-es határidő közeledtével a döntések egyre sürgetőbbé válnak.