A krízis indokolja az új adónemet — de feltételesen
Tóth Ildikó (Cápák között befektetője) nyíltan támogatja a Tisza-kormány vagyonadó-tervét. Az üzletasszony szerint a jelenlegi gazdasági helyzet indokolja, hogy minden eszközhöz hozzányúljanak, és a nagytőkések is járuljanak hozzá az ország helyzetének rendezéséhez.
"A vagyonadót sok országban és több politikai rendszerben is bevezették már. A jelenlegi gazdasági helyzetben én magam is támogatom. Komoly gazdasági krízisben vagyunk, ezért minden eszközhöz hozzá kell nyúlni, és a nagytőkéseknek is hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az ország kilábaljon" — mondta Tóth a Pénzcentrumnak.
A Tisza Párt tervei szerint az adó kiterjed majd a produktív vagyonelemekre — cégtulajdonra, részvényekre — és a nem produktív vagyonokra, például a luxusingatlanokra is. Kármán András (Tisza Párt költségvetési és adópolitikai szakértője) szerint ez a széles körű megközelítés szükséges az ország gazdasági helyzetének rendezéséhez.
A konstrukció kritikus — tőkekimenekítés veszélye
Azonban Tóth nem feltétel nélkül támogatja az adót. Figyelmeztet: egy rosszul kialakított vagyonadó több kárt okozhat, mint hasznot. Az üzletasszony szerint a tőkét nem lehet büntetni, és a már leadózott vagyon újra adóztatása tőkekimenekítést indíthat el, amely ellentétes a cél megvalósulásával.
"Egy rosszul kialakított vagyonadó több kárt okozhat, mint hasznot. A tőkét nem lehet büntetni, és a már leadózott vagyon újra adóztatása tőkekimenekítést indíthat el, ami nem hozza meg a kívánt eredményt" — hangsúlyozta Tóth.
Ez a figyelmeztetés nem csupán elméleti: a vagyonadó bevezetésének történetében több ország tapasztalta, hogy az adó bevezetése után jelentős tőkekimenekítés történt, amely csökkentette az adó bevételeit és gazdasági károkat okozott.
Időhatározott, fokozatos kivezetés — a megoldás?
Tóth javaslatot tesz az adó szerkezetére: előre rögzített, időben korlátozott rendszert kellene bevezetni. Például három évig tart, majd fokozatosan kifut és megszűnik. Ez kiszámíthatóbb és elfogadhatóbb lenne, mint egy határozatlan idejű konstrukció.
"Egy átgondolt konstrukció viszont működhet. Például ha előre rögzített, időben korlátozott rendszert vezetnek be, mondjuk három évig tart, majd fokozatosan kifut és megszűnik. Ez kiszámíthatóbb és elfogadhatóbb lehet. Ha viszont határozatlan idejű vagyonadót vezetnek be, az növelheti a vagyonkimenekítést, ami újabb társadalmi feszültségeket okozhat" — fejtette ki az üzletasszony.
Ez a megközelítés összhangban van azzal, ahogy más országok kezelték a vagyonadót: több európai ország (például Franciaország) időhatározott vagyonadókat vezetett be, majd fokozatosan szüntette meg őket, amikor a gazdasági helyzet stabilizálódott.
Nagytőkések támogatják az irányt — történelmi lehetőség
Tóth szerint nem egyedül áll ezzel a véleménnyel. Az elmúlt napokban több nagyvállalat vezetőjével és tulajdonosával beszélt, és egységesen azt mondják, hogy most egy történelmi lehetőség van az ország helyzetének rendezésére — ebbe belefér a vagyonadó is.
"Az elmúlt napokban több nagyvállalat vezetőjével és tulajdonosával beszéltem, és egységesen azt mondják, hogy most egy történelmi lehetőség van az ország helyzetének rendezésére. Ebbe belefér a vagyonadó is" — mondta Tóth.
Ez a támogatás szignifikáns: a magyar nagytőkések — akik közvetlenül érintettek lennének az adó által — alapvetően támogatják az új gazdaságpolitikai irányt. Tóth szerint ez azt jelzi, hogy a gazdaság valódi szereplői, azaz azon vállalkozók és cégek, amelyek nem állami kapcsolatokból erősödtek meg, támogatják a Tisza-kormány irányát.
Nemzetközi pénzpiac validálja a változást
Tóth meglátása szerint erős bizalmat jelez, ahogyan a nemzetközi pénzpiac beárazta a politikai változást Magyarországon. A forint az elmúlt hetekben 360 forint/euró szintre erősödött — ötéves csúcsra. Tóth szerint ez komoly visszajelzés a nemzetközi szereplők részéről.
"Ez komoly visszajelzés a nemzetközi szereplők részéről. 2021 júliusában volt utoljára 365 forint körül az euró, ez is mutatja a változás jelentőségét. A nemzetközi sajtó alapján Európa és az Egyesült Államok is bizakodóbb Magyarországgal kapcsolatban. A befektetői piac is elkezdett mozdulni" — sorolta Tóth.
Az üzletasszony személyes tapasztalata is alátámasztja ezt: nemrég két jelentős nemzetközi szerződést kapott — egy norvég és egy francia partnerrel. A tárgyalások fél éve zajlottak, de a felek kivártak a végső döntéssel, míg kiderült, hogyan alakult Magyarország politikai helyzete. Amint egyértelművé vált a választás eredménye és a békés hatalomátadás, azonnal megszülettek a megállapodások. Mindkét fél pozitív irányként értékelte a magyar politikai változásokat.
"Amint egyértelművé vált a választás eredménye, és látszott, hogy békés hatalomátadás lesz, azonnal megszülettek a megállapodások. Az egyik egy norvég, a másik egy francia partnerrel jött létre, és mindkét fél pozitív irányként értékelte a változásokat. Úgy gondolom, hogy hasonló folyamat indulhat el szélesebb körben is" — mondta Tóth.
Következmények és nyitott kérdések
Tóth támogatása jelentős: a magyar nagytőkések között ritka az ilyen nyílt támogatás az új kormányzat gazdaságpolitikájához. Ez azt jelzi, hogy a Tisza-kormány gazdaságpolitikai iránya — amely az elszámoltatásra, a pénzügyi rendszer integrálására és a szabályozási kiszámíthatóságra helyezi a hangsúlyt — vonzó a gazdasági szereplők számára.
Azonban a vagyonadó bevezetésének technikai részletei még nyitottak. Az adó pontos szerkezete, az időhatár hossza, és a fokozatos kivezetés módja még nem tisztázott. Tóth javaslatai — az időhatározott, fokozatos kivezetés — gyakorlati útmutatást adhatnak a kormánynak, de a végső döntés a Tisza-kormányzaton múlik.