A történet kezdete: egy interjú és annak következményei
Március 24-én a Direkt36 oknyomozó portál cikket közölt arról, hogy a rendőrség titkosszolgálati nyomásra kezdett eljárásba a Tisza Párt informatikusa ellen, még a tavalyi év végén. Másnap egy videó is napvilágot látott, amelyből kiderült: a cikk egyik forrása Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) századosa volt.
A reakció nem váratott sokáig magára. Szabónál az interjú megjelenése után házkutatást tartottak, és hivatali visszaéléssel gyanúsították meg. A gyanúsítás merőben szokatlan gyorsasággal történt – a HVG korábbi elemzése szerint nem is állt stabil alapokon. Szabó és ügyvédje, Laczó Adrienn panaszt nyújtott be, aminek a Legfőbb Ügyészség május elején helyt adott.
A gyanúsítás megszűnése, de az eljárás folytatódik
A Legfőbb Ügyészség határozata szerint a gyanúsítás idő előtti volt, és a „gyanúsított célzata nem irányult jogtalan előny szerzésére”. Laczó Adrienn a HVG-nek akkor elmondta: az ügyészség határozatában nemcsak a gyanúsítást találta alaptalannak, hanem azt is hozzátették, hogy amennyiben nem áll be jelentős fordulat az ügyben, úgy a hivatali visszaélés vádja sem áll meg. Ez alapján a védő bizakodó volt, hogy hamarosan az egész eljárást megszüntetik.
Erre azonban nem került sor. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivője, Kovács Katalin a Telexnek azt válaszolta: „Az ügyben hivatali visszaélés bűntette miatt továbbra is folyamatban van a nyomozás, amely eljárásban jelenleg nincs gyanúsított.”
Több szálon futó vizsgálatok
Szabó Bence ügye nem áll meg a saját gyanúsításánál. A volt százados szolgálati panaszt is benyújtott, mert szerinte jogellenesen szüntették meg a munkaviszonyát. Az interjú megjelenése után aláírattak vele egy lemondó nyilatkozatot, miközben korábban már önként benyújtotta leszerelési kérelmét – így kétszer is lemondott pozíciójáról. Munkajogászok szerint az eljárás nem volt szabályos. Azóta Szabó leszerelt, és nincs állományban, ami – mint mondta – fájdalommal tölti el.
Emellett a Transparency International Magyarország feljelentése után a KNYF vizsgálatot indított a Szabó által feltárt ügyben is: hogy a Tisza Párt informatikusai ellen gyermekpornográfia gyanújával indult nyomozást titkosszolgálati nyomás alatt végezték. Ez utóbbi eljárás a jogállamiság szempontjából is kiemelt jelentőségű.
Mit vár Szabó Bence?
A volt százados a Telexnek adott interjújában világosan megfogalmazta, mit szeretne: „Ne legyenek se politikai kegyeltek, se üldözöttek, ez a tisztességes szerintem.” Azt mondta, nem szeretné, ha ejtenék az ügyét, mert az a régi rendszer folytatása lenne. Azt várja, hogy objektíven vizsgálják ki az ügyét, tisztességes eljárásban döntsék el, hogy bűnös vagy sem.
Kontextus: a titkosszolgálati instrumentalizáció kérdése
Szabó Bence esete jól illeszkedik abba a narratívába, amely szerint a korábbi kormányzat alatt a titkosszolgálatok és a rendőrség politikai célokra használták a büntetőeljárásokat. A Tisza Párt informatikusai ellen gyermekpornográfia gyanújával indult nyomozás – amelyet Szabó szerint titkosszolgálati nyomásra folytattak – az eljárási jogok megsértésének és a jogállamiság alapelvei elleni támadásnak a szimbólumává vált.
Az új kormányzat alatt a Legfőbb Ügyészség és a KNYF lépései – a gyanúsítás megszüntetése, de a nyomozás fenntartása – azt mutatják, hogy a jogállamiság helyreállítási folyamata zajlik, de korántsem egyszerű. Az ügyészség láthatóan nem akarja elhamarkodottan lezárni az eljárást, de a gyanúsítás idő előtti voltát is elismerte.
A kérdés továbbra is nyitott: kiderül-e valaha, hogy ki és milyen utasításra indította a Tisza Párt informatikusai elleni nyomozást? És hogy Szabó Bence megkapja-e a tisztességes eljárást, amit kér?