A szerződés és az eljárás

A közbeszerzés tárgya a látvány-csapatsport támogatási rendszer — a tao-rendszer — digitalizálása volt. Az Orbán-kormány által bevezetett tao-rendszer lényege, hogy a vállalatok a társasági adójukat sportcélokra irányíthatják, nem pedig a költségvetésbe fizetik be.

A Honvédelmi Minisztérium kiírásában azt indokolta, hogy jelenleg papíralapú dokumentációt használnak az ügyintézéshez, ezért nagy az adminisztratív teher. A cél egy hosszú távú informatikai megoldás kifejlesztése volt — valójában azonban nem egy teljesen új rendszer fejlesztéséről volt szó, hanem a meglévő rendszer kiterjesztéséről és továbbfejlesztéséről. A digitális működés egységes platformra helyezése az államigazgatás és a sportszervezetek közötti kommunikációt volt hivatott javítani, csökkentve az adminisztrációs terheket és fokozva az átláthatóságot.

A közbeszerzési eljárás március 19-én zárult le, és egyedüliként a Flexinform nyújtott be ajánlatot. Az ajánlattétel határideje egybeesett azzal az időszakkal, amikor a sportpetíció harsogta, hogy kormányváltás esetén a Tisza Párt megszünteti a taót — ezt a Tisza sportügyi felelőse, Kulcsár Krisztián később cáfolta.

Monopolhelyzetben lévő cég — négyszeresére nőtt az ár

Kele János közgazdász, a Momentum egykori politikusa Facebook-posztjában hívta fel a figyelmet az esetre. Szerint a Flexinform monopolhelyzetben van a vonatkozó piacon. "Ők fejlesztették a tao igényléséhez, a sportfejlesztési programok benyújtáshoz és az elszámoláshoz egyaránt szükséges informatikai rendszert, és nekik fizetnek a szövetségek is sok tíz, akár százmilliókat is éves szinten a használatáért" — írta.

A cég már 2024-ben szerződött a Honvédelmi Minisztériummal, akkor 370 millió forintért fejlesztésre és üzemeltetésre. Az új szerződés értéke ennek a négyszerese, és az egyéves intervallumból hároméves megállapodás lett. Ez az összeg most a négyszeresére emelkedett, és az egyéves intervallumból hároméves megállapodás lett — írta Kele.

A monopolhelyzetből fakadó piaci erő világosan megmutatkozik az árban: az egy év alatt 370 millió forintért végzett munka után az állam most 1,69 milliárd forintot szán három évre — ami éves szinten 563 millió forint, azaz 52 százalékkal több, mint az előző szerződés éves értéke.

Az időzítés és a politikai kontextus

A szerződéskötés időzítése azért is érdekes, mert az Orbán-kormány év eleje óta azzal riogatott, hogy a Tisza Párt megszüntetné a tao-támogatást — ami nagy érvágást jelentene a sportkluboknak. A Fradi is felült erre a vonatra, és körlevélben riogatott az "ellenzéki program" veszélyeivel.

A Tisza Párt azonban hivatalos programjában semmi ilyet nem tartalmaz. Erről így írtak: "A jelenleg társasági adón (tao) keresztül érkező finanszírozási összegeket nem csökkentjük, azokat teljes egészében a sportra fordítjuk, de költségvetési tényezővé tesszük, és biztosítjuk a hatékony felhasználást."

A szerződéskötés három nappal a választások előtt történt — amikor az Orbán-kormány már tudta, hogy a Tisza Párt nyert, és a kormányváltás elkerülhetetlen. Az eljárás azonban már korábban elindult: az ajánlattétel határideje március 19. volt, amikor még javában zajlott a kampány.

Kérdések az átláthatóság körül

A közbeszerzési eljárás egyetlen pályázóval zajlott le, ami önmagában nem szokatlan, de a piaci verseny hiányára utal. A Flexinform monopolhelyzetét az teszi lehetővé, hogy ők fejlesztették ki az eredeti rendszert, és így a sportszövetségek is rájuk vannak kötve — a szövetségek ugyanis sok tíz, akár százmilliós éves díjakat fizetnek a rendszer használatáért.

A szerződés értéke és az eljárás időzítése egyaránt kérdéseket vet fel az állami pénzgazdálkodás átláthatóságáról és a versenyhelyzet biztosításáról. Az új kormányzat számára ez az egyik első nagy állami szerződés lesz, amelyet át kell értékelnie — különösen, hogy a Tisza Párt az elszámoltathatóság és a költségvetési fegyelem helyreállítását ígérte.