A kém, aki nem volt óvatos

Május 4-én hagyta el Magyarországot Artur Szuskov, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) tisztje, aki a budapesti orosz nagykövetség harmadtitkáraként tevékenykedett diplomatafedésben. A VSquare oknyomozó portál információi szerint Szuskovnak ez volt a második magyarországi megbízatása: először 2019 és 2022 között szolgált Budapesten, majd 2023 elején tért vissza, amikor attaséból harmadtitkárrá léptették elő. Második alkalommal felesége, Szvetlana is elkísérte, aki papíron az orosz külügyminisztérium Diplomáciai Akadémiájának alkalmazottja.

Szuskov az online térben igyekezett meghúzni magát, de az egyetemi körökben és a Fidesz agytrösztjeként működő Mathias Corvinus Collegium (MCC) környékén feltűnően rámenősen épített kapcsolatokat. Leginkább az MCC és a Magyar Külügyi Intézet által szervezett konferenciákon próbált megkörnyékezni magyar állampolgárokat – különösen olyanokat, akikről tudta, hogy kapcsolatban állnak a kormányzat tagjaival vagy más döntéshozókkal.

A VSquare szerint a Szuskov hírszerzésének középpontjában álló intézményekben és eseményekben van egy közös vonás: mindegyiket Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója felügyelte. Az MCC, a Magyar Külügyi Intézet és a John Lukacs Intézet mind az ő irányítása alá tartozik.

Három beszervezési kísérlet

A VSquare információi szerint Szuskov három beszervezési folyamatot indított el. Az egyik jelölttel odáig jutott, hogy már a titkos kommunikáció technikáira is kiképezte. Ez a személy – aki a John Lukacs Intézethez és a Magyar Külügyi Intézethez is köthető – drága ajándékokat kapott Szuskovtól, és azzal a reménnyel, hogy az együttműködésen jól kereshet, politikai értesülésekkel látta el az orosz hírszerzőt.

A Külügyi Intézet nem akármilyen agytröszt: tagságában olyanok ülnek, akik Orbán Viktor számára készítenek szakértői anyagokat, és közvetlen hozzáférésük van a legfelsőbb döntéshozói körökhöz. Egy kormányzati forrás a VSquare-nek megerősítette: Szuskov ügynöke jól ismer több magyar vezetőt is.

Nem mintha hiány lenne az MCC-ben az olyan emberekből, akik orosz hírszerzési kapcsolatokkal rendelkezhetnek. A kollégium tudományos munkatársa például John Laughland szélsőjobboldali brit gondolkodó, akinek a Párizsban székelő agytrösztjét orosz pénzből finanszírozták, és a brit hatóságok egy rövid időre őrizetbe is vették kémkedés gyanújával. Hasonlóan parádés igazolása az MCC-nek Misa Djurkovic szerb, Kreml-közeli tudós, aki a Valdaj Klubnak is tagja és szoros kapcsolatban állt a 2016-os montenegrói puccskísérlet elkövetőivel – a művelet hátterében az orosz katonai hírszerzés, a GRU állt.

A politikai blokád

Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) már februárban leleplezte Szuskovot és javasolta a kiutasítását. A VSquare szerint azonban politikai okokból az Orbán-kormány ezt hónapokig blokkolta. Végül csendes kiutasítással – a nyilvánosság tájékoztatása nélkül – küldték haza a hírszerzőt és feleségét. A kémelhárítási műveletet az AH egy meg nem nevezett NATO-ország biztonsági szolgálatával együttműködve hajtotta végre.

„Az orosz kémet már februárban ki akarták utasítani, ám politikai okokból az Orbán-kormány ezt akkor még sikerrel blokkolta. Végül szokás szerint csendes kiutasítással – azaz a nyilvánosságot nem tájékoztatva – küldték haza” – írta posztjában Panyi Szabolcs, a VSquare munkatársa.

„A konkrét eset alapján egyértelmű, hogy a politikai vezetés nem engedte meg a hírszerző szolgálatoknak, hogy megfelelően ellássák feladataikat” – mondta a lapnak Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő. „Ne legyünk naivak: egy olyan ország, ahol nem kell tartani semmilyen jelentős következményektől, vonzó terepet jelent az ellenséges hírszerző műveletek számára, míg gyakorlatilag minden más európai országban az orosz hírszerző ügynököknek komoly megtorlástól kellett tartaniuk.”

Az intézmények reakciója

A John Lukacs Intézet a VSquare megkeresésére közölte: „Kutatóink minden egyes esetben értesítették az illetékes hatóságokat, amikor gyanúsan viselkedő diplomatával találkoztak.” A kormány és a budapesti orosz nagykövetség nem válaszolt a lap kérdéseire.

A Szuskov-ügy rávilágít arra a strukturális problémára, amelyet a nemzetbiztonsági szakértők már évek óta jeleznek: az orosz hírszerzés számára Magyarország – a politikai védelem miatt – alacsony kockázatú terep. A kérdés most az, hogy a Tisza-kormány alatt változik-e ez a gyakorlat, vagy a csendes kiutasítások hagyománya folytatódik.