Népességfogyás a választókerületekben
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a 2026-os országgyűlési választásról szóló beszámolójában javasolja négy egyéni választókerület beosztásának módosítását a népességmozgások miatt. Nagy Attila, az NVI elnöke jelezte: 2022 óta olyan mértékű változás következett be a választópolgárok számában, hogy Somogy vármegye 2. számú (Barcs), valamint Tolna vármegye mindhárom (Szekszárd, Dombóvár, Paks) egyéni választókerületében a létszám több mint 20 százalékkal eltér az országos átlagtól.
A beszámoló szerint maga a választási eljárás stabil, kiszámítható jogi környezetben zajlott. Sasvári Róbert, az NVB elnöke közölte: a testület a január 13-i kitűzéstől az országos listás eredmény május 1-jei jogerőre emelkedéséig 37 ülést tartott, és a választási időszakban összesen 404 határozatot hozott. Ezek nagy része jogorvoslati ügyekben született, a bíróság pedig a döntések mindössze 5,2 százalékát változtatta meg.
Kevesebb jelölt, kevesebb párt
A korábbi választásokhoz képest tovább csökkent a jelöltek és jelölőszervezetek száma: 2026-ban 30 pártot és 12 nemzetiségi önkormányzatot vettek nyilvántartásba, az egyéni jelöltek száma pedig 639-re esett vissza. A szavazólapon öt országos lista szerepelt, jóval kevesebb, mint a korábbi ciklusokban.
Az NVI adatai szerint a választást zökkenőmentesen bonyolították le: Magyarország 3177 településén, több mint tízezer szavazókörben és 149 külképviseleten lehetett voksolni. A választók névjegyzékében 8 112 646 választópolgár szerepelt, ebből 494 244-en voltak jogosultak levélben szavazni. A választási részvétel a magyarországi, külképviseleti és a levélben szavazókkal összesen 78,99 százalékos volt. A választások lebonyolításának tervezett költsége 31,3 milliárd forintot tett ki.
Nagy Attila a beszámolóban ismertette a Kit ajánlottam? szolgáltatást, ahol választópolgárok le tudták kérdezni, hogy a nevükben adtak-e le bármely jelölt részére, bárhol az országban ajánlást. A visszaélés gyanúját felvető panaszok száma elérte a százat, a választási szervek valamennyi esetben rendőrségi feljelentést tettek.
Nemzetiségi választók és külképviseletek
A 73 791 regisztrált nemzetiségi választópolgár közül 41 871 adott le szavazatot. Kedvezményes mandátumot egyik nemzetiség sem szerzett. A külképviseleti névjegyzékbe 90 730 választópolgár kérte felvételét, közülük 84 749 vett részt a szavazáson, ami a négy évvel ezelőtti választáshoz képest több mint ötszázalékos növekedés. Végül külképviseleti névjegyzéken szereplő választópolgárok 93,4 százaléka szavazott, a legtöbben, 9500-an idén is Londonban kívántak voksolni.
A levélben szavazásra jogosultak közül a szavazási levélcsomagot 356 332 választópolgár, azaz a levélben szavazók névjegyzékében szereplők 72,1 százaléka juttatta vissza az NVI-hez. A jogszabályi feltételeknek 337 439 levélszavazat felelt meg, tehát a visszaküldött levélszavazatok 95 százaléka érvényes irat volt.
A választás költségei és tanulságai
A választások tervezett költségvetése 31,3 milliárd forintot tett ki. Az NVI – a korábbi évek tapasztalataira figyelemmel – 15,8 millió darab, egyéni és listás szavazólap előállításáról gondoskodott. A nyilvántartásba vett jelöltek közül húszan a szavazás megkezdése előtt olyan rövid idővel léptek vissza, hogy a szavazólapok újragyártására már nem volt lehetőség, így ezen jelöltek nevét a választási szervek húzták át a szavazólapon.
A választás technikai lebonyolítása tehát rendben zajlott, de a demográfiai változások miatt a következő választásra négy körzet határait módosítani kell. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány hogyan reagál az NVI javaslatára – és hogy a választókerületek átrajzolása milyen politikai következményekkel jár majd a 2030-as választásokra.