A privatizáció kudarca

A Lázár János (építési és közlekedési miniszter) által 2024-ben elindított kastélyprivatizációs program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A program keretében nyolc ingatlant kínáltak fel magánbefektetőknek, de mindössze kettőt sikerült értékesíteni. A sopronhorpácsi Széchenyi-kastélyt a PBE Építő Kft. vásárolta meg, a majki Esterházy-kastélyt és a kamalduli remeteséget az oroszlányi önkormányzat vette át, az edelényi L’Huillier-Coburg-kastélyt pedig már három éve a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei önkormányzat működteti. Utóbbi két esetben tehát nem történt valódi privatizáció, az ingatlanok továbbra is állami fenntartásban maradtak.

A kudarc okai között szerepel, hogy a cégek egészen a választásokig tárgyaltak a tárcával az átvételekről, de még a Mol és a Richter esetében sem sikerült eljutni egy kölcsönösen elfogadható szerződéstervezetig. Ennek két oka volt: a tulajdonszerzés miatti illetékfizetési kötelezettség kérdése, és az, hogy mivel a kastélyokat uniós pénzből újították fel, a cégek a kötelező fenntartási idő végéig csak vagyonkezelők lehettek volna. A kastélytörvény szerint az új tulajdonosoknak 30 évre szóló fenntartási-üzemeltetési tervet kell készíteniük, 10 éven belül pedig teljes felújítást kell eszközölniük a kastélyokon. Emellett ingyenesen nyitva kell tartani a nyilvánosság előtt, így nem biztos, hogy ez a legkecsegtetőbb befektetés üzleti szempontból.

A finanszírozási válság

A kastélyokat kezelő NÖF Nonprofit Kft. éves forrásigénye az állagmegóvási feladatok nélkül is körülbelül 7,9 milliárd forint. Az idei évre azonban csak 2,45 milliárd forint költségvetési támogatást kapott, ami a NÖF ügyvezető igazgatója, Oláh Zsanett szerint legfeljebb májusig fedezte volna a kifizetéseket. A minisztérium végül a keszthelyi fejlesztésekre szánt pénzt sorolta át működésre, így június 30-ig 2,8 milliárd forintos támogatási szerződést lehetett aláírni. A NÖF saját bevételei (tavalyi áthozott 500 millió, idei tervezett 1,4 milliárd) és az állami támogatás összege így is csak 4,35 milliárd forint, ami 3,55 milliárdos hiányt jelent. A legsürgetőbb állagmegóvási munkákhoz további 1,1 milliárd forint kellene, így a teljes hiány 4,65 milliárd forint.

A NÖF a Válasz Online-nak elismerte, hogy a cikk valós és pontos információkat tartalmaz. Oláh Zsanett közölte: „A NÖF Nkft. működésének 2026 második félévéhez biztosítandó forrásigényről ezzel egyidejűleg többször, írásban is tájékoztattam a tulajdonosi joggyakorlót.”

A következő lépések

Az új kormány megalakulása után az örökségvédelem Tarr Zoltán (társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter) felügyelete alá kerül. A szervezet sorsa így az új kabinet kezében van. A NÖF ügyvezetője szerint „az új kormány megalakulását követően nyílik csak lehetőségünk, hivatalosan tájékoztatni a felelős szaktárcát”. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány hajlandó-e és képes-e pótlólagos forrásokat biztosítani a szervezet számára, vagy esetleg újragondolja a kastélyok kezelésének teljes modelljét.