<!-- VIDEO_EMBED -->

„Nerteleníteni kell a magyar gazdaságot”

A G7 Paradigma első konferenciáján, alig néhány héttel a kormányváltás után, vezető gazdasági szereplők ültek össze, hogy megvitassák a magyar gazdaság előtt álló kihívásokat. A helyszínen ott volt Orbán Krisztián közgondolkodó, az Oriens ügyvezető igazgatója, Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója, és Bacsa György, a MOL csoportszintű stratégiai ügyvezető igazgatója. A beszélgetés moderátora a Telex újságírója volt.

Orbán Krisztián egyértelműen fogalmazott: „nerteleníteni kell a magyar gazdaságot”. Szerinte az elmúlt három-négy év szenvedését azok az önkényes, közérdeket figyelmen kívül hagyó intézkedések okozták, amelyeket most vissza kell vonni. „Van egy első fázis, amikor viszonylag egyértelmű, hogy mit kell csinálni” – tette hozzá.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság legnagyobb problémája a globális növekedés lassulása mellett a bizonytalan gazdaságpolitika. Az IMF előrejelzése szerint globálisan 2 százalékos GDP-növekedés várható, ami 1980 óta csak négyszer fordult elő – kétszer 2020 után. A magyar gazdaság felzárkóztatásához világos, racionális és piaci eszközökre épülő gazdaságpolitikára van szükség.

A vagyonadó – eszköz a tisztogatásra vagy buktató?

Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója, Magyarország 18. leggazdagabb embere a vagyonadó kapcsán kifejtette: a bevallási folyamat olyan helyzetet teremthet, ahol a korábban tisztázatlan eredetű vagyontárgyak kezelése újabb bűncselekményeket kényszeríthet ki a szereplőkből, így könnyebb lesz őket megfogni. „Ebből a szempontból nekem tetszik” – tette hozzá.

Ugyanakkor hangsúlyozta, a végrehajtás rendkívül nehéz. Az örökösödési adóhoz hasonló technikán működő vagyonadó esetében nem mindegy, hogy a vagyon készpénzben vagy egy veszteséges cégben van-e. Azt is megjegyezte, hogy az 1 százalékos vagyonadó teljesen mást jelent, ha a betéti kamat 0,25 százalék, mintha 22 százalék lenne.

Lakatos szerint a vagyonadónak van egy erkölcsi igazságossági oldala, egy végrehajtási oldala, és egy harmadik, az összes többi adónemmel való összefésülési oldala. „El tudom képzelni, hogy van egy olyan célja is, hogy mindenkinek be kelljen vallani a vagyonát. És onnantól kezdve az, aki ebből szerezte a jószágait, óriási dilemmában lesz” – mondta.

Az euró bevezetése – kiszámíthatóság és kihívások

Bacsa György, a MOL csoportszintű stratégiai ügyvezető igazgatója az euró bevezetéséről beszélt. Szerinte a 2030-as céldátum visszaállítása a kiszámíthatóságot és a bizalmat erősíti. Magyarország aláírta a maastrichti szerződést, így az euró bevezetése nem opció, hanem kötelezettség.

A MOL számára az euró több előnyt hordoz, mint hátrányt – a cégcsoport több országban piacvezető, és minden kormánnyal együttműködésre törekszik. „A MOL-nak minden kormánnyal szoros kapcsolata kell, hogy legyen” – fogalmazott Bacsa. Hozzátette: a nemzeti vállalatok nem ellenzékben, hanem mindig a kormánnyal együttműködésre próbálják a gazdaságot erősíteni.

Lakatos Péter hozzátette: a Videotonban idéntől már két nagy cégük áttért eurós könyvelésre, mivel bevételeik és költségeik jelentős része is euróban van. „Ez nem lesz egy hatalmas megrázkódtatás” – mondta.

Orbán Krisztián ugyanakkor felhívta a figyelmet az euró hátrányaira is: a közös valuta megszünteti a leértékelés lehetőségét, amit Magyarország az elmúlt 35 évben sokszor alkalmazott. Ez rövid távon rossz az itt élőknek, de alkalmas munkahelyek megtartására. Szerinte az euró bevezetéséhez radikális hatékonyságjavulásra van szükség az államban, a munkaadókban és a munkavállalókban egyaránt.

A gazdasági szereplők várakozásai

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a gazdasági szereplők jobban megérezték a kormányváltást, mint maga a kormány. „Aki az üzleti életben volt, az látta, hogy Magyarországon az elmúlt években mennyire rossz volt a helyzet” – mondta Orbán Krisztián. Szerinte aki kint volt a piacon, az szembesült azzal, hogy az emberek összehasonlíthatatlanul rosszabbul élnek, mint 2019-ben.

Lakatos Péter ugyanakkor óvatosabb volt: szerinte a Videoton üzleti tapasztalatai alapján nem tudott detektálni olyan makró döntéseket, amelyek Magyarország ellen irányultak volna. „A lehetséges piacaink 1 százaléka volt, aki azt mondta, hogy antipatizál azzal, hogy Magyarországon foglalkozik” – mondta.

Elszámoltatás nélkül nincs változás

Orbán Krisztián zárásként arról beszélt, hogy ha az elszámoltatás elmaradna, az azt üzenné: továbbra is megéri csalni, lopni, hazudni, majd a végén egyezkedni. „Azt akarjuk, hogy ennek szimbolikusan is vége szakadjon” – fogalmazott.

Szerinte a NER tragédiája az volt, hogy az uralom alapját az képezte, hogy elfojtottak minden olyan kezdeményezést, ami a Fideszen kívül próbált volna építkezni az országban. „Ha semmi mást nem tesz a Tisza, mint ezt biztosítja Magyarország számára a következő évtizedekre, az egy óriási áldás lesz” – mondta.

A konferencia résztvevői összességében bizakodóak, de óvatosak. Orbán Krisztián szerint a Tisza-kormány hatalmas feladatot kapott, és bár a csapat felkészültnek tűnik, az igazi kihívás a hosszú távú, fundamentális változások végrehajtása lesz. „Aggódok, hogy nem sikerül minden jól, de nem aggódok, hogy valaki rosszul akarná csinálni” – zárta a beszélgetést.