„Ma a NEAK-nál jártunk”
Csütörtök este, nem sokkal a háttérintézmények átadás-átvételének megkezdése után, Hegedűs Zsolt (Tisza Párt, egészségügyi miniszter) a Facebookon jelentkezett be a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) épületéből. „Folyamatban van a háttérintézmények átadása-átvétele. Ma a NEAK-nál jártunk” – írta, majd bejelentette: az intézmény ismét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nevet viseli.
A névváltoztatás szimbolikus, de nem váratlan. A NEAK 2017. január 1-jén vette át az OEP feladatait, amikor a kormányzati kontroll erősödött az egészségbiztosítási rendszerben. Hegedűs Zsolt már miniszterjelöltként, az Egészségügyi Bizottság előtti meghallgatásán is jelezte, hogy visszaállítja a korábbi nevet. A lépés illeszkedik a Tisza-kormány intézményi depolitizálási törekvéseibe, amelyek a szakmai kompetencia-alapú vezetést helyezik előtérbe.
Értékalapú biztosítás – Kaló Zoltánnal
A miniszter szerint a változás nem csupán névleges. „Nem egyszerű kifizetőhely lesz, hanem értékalapú biztosító” – fogalmazott. A szakmai irányítással Kaló Zoltán professzort bízta meg, akinek kinevezését a Népszava már egy hónappal korábban, április 21-én megírta.
Kaló Zoltán nemzetközileg elismert egészségügyi közgazdász. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának egyetemi tanára, az Egészségügyi Technológiaértékelés doktori program vezetője, a Syreon Kutató Intézet alapító partnere. Az ELTE-n egészség-gazdaságtani posztgraduális képzést hozott létre és működtetett társvezetőként. Szakértelme az egészségpolitika és az egészségügyi finanszírozás területére összpontosul.
A kinevezés illeszkedik a Tisza-kormány technokrata-orientált gazdaságpolitikájába, amely a nemzetközi szakértelemre és a meritokrata kinevezési politikára épít. Kaló feladata az értékalapú biztosítási modell kialakítása lesz, amely a betegek számára mérhető egészségnyereséget, a rendszer számára pedig hatékonyabb forrásfelhasználást ígér.
Intézményi megújulás az egészségügyben
A NEAK átnevezése és új vezető kinevezése része a kormány egészségügyi reformjának, amely az intézményi depolitizálást és a szakmai kompetencia-alapú vezetést helyezi előtérbe. Hegedűs Zsolt korábban bejelentette, hogy július 1-jén, Semmelweis-napon leszerelik a kórházi arcfelismerő rendszereket, és vétójogot kapott a kormányban az egészségügyi döntéseknél.
A lépés párhuzamba állítható más intézményi változásokkal: Révész János (Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója) május 8-án lemondott, Pósfai Gábor (belügyminiszter) pedig jelezte, hogy nem operatív főnök, hanem az alkotmányos stabilitás őre akar lenni. A Tisza-kormány államtitkári névsorában is megjelentek a szakmai háttérrel rendelkező jelöltek, például exriporterek, MOK-főtitkár és OTP-s menedzser.
Mit jelent az értékalapú biztosítás?
Az értékalapú biztosítási modell nemzetközi példákra épül: a finanszírozás nem a szolgáltatások mennyiségéhez, hanem az elért egészségnyereséghez igazodik. A modell célja, hogy a forrásokat a leghatékonyabb beavatkozásokra összpontosítsa, csökkentve a pazarlást és javítva a betegek életminőségét.
Magyarországon az egészségügyi kiadások a GDP arányában évek óta elmaradnak a régiós átlagtól. Az értékalapú modell bevezetése hosszú távon javíthatja a rendszer hatékonyságát, de a gyakorlati megvalósítás komoly szakmai és adminisztratív kihívásokat jelent. Kaló Zoltán feladata lesz, hogy a nemzetközi tapasztalatokat a magyar viszonyokra adaptálja.
Következmények és várakozások
A névváltoztatás és az új vezető kinevezése pozitív fogadtatásra talált a szakmai körökben, bár egyesek szerint a valódi változás a modell gyakorlati megvalósításán múlik. A Tisza-kormány számára az egészségügyi reform az egyik legfontosabb ígéret, amelynek sikeressége nagyban befolyásolhatja a kormány népszerűségét.
A következő hónapokban érdemes figyelni, hogy Kaló Zoltán milyen ütemben és milyen eszközökkel építi ki az értékalapú biztosítási rendszert, és hogy a változások érzékelhetőek lesznek-e a betegek számára is.