A modellváltás prototípusa: hogyan lett a MOME az első
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) 2020-ban az első magyar egyetemként döntött a modellváltás mellett. Ez a döntés meghökkentő volt: az intézmény formálisan kikerült az állami felsőoktatásból, és helyette egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) lett az egyetem fenntartója és tulajdonosa.
A modell logikája egyszerűnek tűnt: az állam formálisan visszavonul az egyetem finanszírozásából és irányításából, helyette egy alapítvány veszi át a szerepet. Azonban a gyakorlatban az irányítás nem szűnt meg — csak más formában valósult meg. A kuratórium, amely gyakorlatilag az egyetem fölött állt, politikailag kinevezett személyekkel lett feltöltve.
Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal stratégiai vezetője és a Brain Bar jövőfesztiváljának alapítója, a Nézőpont Intézetben és az Orbán-kormány különböző minisztériumainak is dolgozó szakember lett a kuratórium elnöke. A választás szimbolikus volt: egy olyan személy, aki szorosan kötődött a politikai rendszerhez, lett az intézmény irányítója.
A modell később számos más hazai egyetem is követte. Mára a felsőoktatási intézmények túlnyomó többsége ilyen formában működik. A KEKVA-modell azonban nem csak hazai vitatott kérdés lett — nemzetközi szinten is komoly aggályok merültek fel az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia megsértésével kapcsolatban.
Az egyetemi lázadás: amikor az oktatók szembeszálltak
2025-ben azonban belső egyetemi forradalom tört ki. Az oktatók és kutatók képviselő szenátusa nyíltan szembeszállt a kuratóriummal, miután Böszörményi-Nagy Gergely nem az egyetem által javasolt vezetőket és rektort nevezte ki, hanem saját jelöltjeit. Ez nem volt egyedi eset — a modellváltó egyetemek többségénél hasonló konfliktusok alakultak ki, ahol a kuratórium és az egyetemi közösség érdekei ütköztek.
A MOME-n az ellenállás azonban jelentős részben elérte céljait. A kuratórium kénytelen volt visszakozni, és Kovács Csaba építész kapott megbízást megbízott rektorként — ugyanaz a személy, akit a kuratórium korábban még intézetvezetőnek sem volt hajlandó kinevezni. Ez a fordulat azt mutatta, hogy az egyetemi közösség még a KEKVA-modell alatt is képes volt érvényt szerezni az igényeinek.
Az egyetemi szenátus is átalakult az elmúlt egy évben. A kuratórium ezután már inkább csak a háttérből irányított. Információk szerint Böszörményi-Nagy Gergely az elmúlt egy évben már nem is igazán jelent meg személyesen az intézményben — a konfliktus után visszavonult a nyilvánosság elől.
A lemondás időzítése: politikai fordulat után
A teljes kuratórium és felügyelőbizottság lemondása két és fél héttel a Tisza Párt kétharmados választási győzelme után történt. Ez az időzítés nem véletlen. A közleményben az intézmény vezetése azt írta: "Tájékoztatjuk, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriuma és felügyelő bizottsága felkérésünk hatodik évfordulójával testületileg befejezi a munkáját, és – az ezt lehetővé tevő jogszabályi változások hatályba lépésével – felajánlja alapítói jogait a felsőoktatásért felelős, újonnan felálló minisztériumnak."
A levél végén elismerték, hogy az elmúlt hat év eredményeire "jó szívvel tekinthetünk vissza", ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a szükséges reformok és szellemi-szervezeti megújulás terén nem mindig értettek egyet az egyetem más szereplőivel. Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy a kuratórium tudatában volt: az új kormányzat alatt az egyetemi autonómia kérdése újra előtérbe kerülhet, és az ő pozíciójuk már nem fenntartható.
A lemondás közleménye hosszan taglalta a modellváltás vélt előnyeit és a kuratórium eredményeit is, de a valódi üzenet a végén volt: az alapítói jogok átadása az új minisztériumnak. Ez azt jelenti, hogy a MOME jövője most az új kormányzat kezében van.
A modellváltás nemzetközi kritikája és az EU-s eljárás
A KEKVA-modell nemzetközi szinten is vitatott. Az Európai Bizottság eljárást indított a modellváltó egyetemek miatt, és az akadémiai szabadság megsértésének gyanúja miatt a modellváltó intézményeket kizárták a nemzetközi Erasmus-programokból és a közös kutatási pályázatokból. Ez komoly következmények voltak: a magyar egyetemek elveszítették az európai kutatási hálózatokhoz való hozzáférést, és a hallgatók már nem tudtak Erasmus-ösztöndíjat kapni.
Az EU egyik fő indoka a kuratóriumok összetétele volt. A modellváltó egyetemek kuratóriumaiban szép számmal találhatóak fideszes politikusok vagy hozzájuk szorosan kötődő személyek. Ez azt sugallta, hogy a formális függetlenség ellenére a politikai befolyás megmaradt — csak más csatornákon keresztül valósult meg.
A MOME kuratóriumának lemondása azt jelzi, hogy az új kormányzat alatt az egyetemi autonómia kérdése újra előtérbe kerülhet. A Tisza Párt kétharmados győzelme után, amikor a kormányzat az intézmények függetlenségét hangsúlyozza, a KEKVA-modell jövője kérdésessé vált. Az alapítói jogok átadása az új minisztériumnak azt sugallja, hogy a modellváltás első intézménye új korszakba lép — de hogy milyen irányba, az még bizonytalan.
A következmények: mit jelent a MOME lemondása a magyar felsőoktatásra?
A MOME kuratóriumának lemondása több szinten is jelentős. Egyrészt azt mutatja, hogy a modellváltás — amely az Orbán-kormány alatt a felsőoktatás reformjának kulcseleme volt — az új kormányzat alatt újraértékelésre kerülhet. Az alapítói jogok átadása az új minisztériumnak azt jelenti, hogy a MOME jövője most az új kormányzat kezében van, és az intézmény visszatérhet az állami felsőoktatásba, vagy új modellben működhet.
Másrészt a lemondás azt is jelzi, hogy az egyetemi közösség — az oktatók, kutatók és hallgatók — képes volt érvényt szerezni az igényeinek, még a KEKVA-modell alatt is. A Böszörményi-Nagy Gergely vezette kuratórium végül nem tudta fenntartani a pozícióját az egyetemi lázadás után, és az új kormányzat alatt már nem volt értelme maradni.
A MOME lemondása azt is jelzi, hogy a magyar felsőoktatás egy új korszakba léphet. Az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia kérdése, amely az elmúlt évek alatt a politikai viták középpontjában állt, most újra előtérbe kerülhet. Az új kormányzat alatt az intézmények függetlenségét hangsúlyozza, és a KEKVA-modell jövője kérdésessé vált. A MOME kuratóriumának lemondása lehet az első lépés egy nagyobb átalakulás felé — de hogy milyen irányba, az még bizonytalan.