A határozat: az ügyészség felülírta a rendőrséget

Június 9-én a Fővárosi Főügyészség határozatában helyt adott a feljelentő panaszának, és nyomozást rendelt el a MOL Nyrt. három vezető tisztségviselőjének – Anthony Radev és Járai Zsigmond igazgatósági tagok, valamint Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes – év eleji részvényeladásai ügyében. A vádhatóság egyetértett a BRFK-határozat ellen panaszt benyújtó feljelentővel, és leszögezte: „a nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során nem tisztázta a panaszban előadottakat, azaz miként történhetett jelentős volumenű részvényértékesítés egy árfolyamérzékeny eseményt követően, miért hetekkel később – sajtóhírekre alapítva – történt a nyilvános közzététel, annak ellenére, hogy a kőolaj továbbítására vonatkozó szerződést az ukrán fél még 2026. január 27. napján informális értesítés keretében felfüggesztette.”

A BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya április 9-én azzal az indoklással utasította el a nyomozás megindítását, hogy „a bűncselekmény gyanúja hiányzik”. Az ügyészség szerint a rendőrség döntően a MOL saját nyilatkozatára épült, ami „nem tekinthető független értékelésnek, hanem a gazdasági szereplő saját álláspontja”. A vádhatóság hozzátette: „minderre figyelemmel a feljelentésben foglaltak megfelelő módon történő vizsgálata nyomozás keretében lehetséges”.

A tranzakciók: időzítés és összegek

A három vezető összesen 1 366 010 112 forint bevételre tett szert azzal, hogy részvényeik 91–100 százalékát értékesítették a Barátság kőolajvezeték elleni január 27-i orosz támadás és a MOL február 16-i hivatalos bejelentése közötti időszakban. A részletes adatok szerint:

- Január 27-én Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes 29 852 darab MOL-részvényt adott el 3978 forint/darab átlagáron, ebből 118 751 256 forint bevétele származott. Székely a birtokában lévő összes részvényét értékesítette egyetlen kereskedési napon, több tranzakcióban.
- Február 5-én Anthony Radev, a MOL Nyrt. igazgatósági tagja 160 072 darab MOL-részvényt adott el 4013 forintos átlagáron, amiből 642 368 936 forint bevétele lett. Radev szintén az összes részvényét eladta egy nap alatt.
- Február 6-án Járai Zsigmond igazgatósági tag 150 620 darab MOL-részvényt értékesített 4016 forint/darab átlagáron, ez 604 889 920 forint bevételt hozott neki. Járai a részvényei 91,22 százalékát adta el szintén egyetlen nap alatt.

A MOL az olajszállítás leállásáról nagyjából három héttel később, február 16-án, tőzsdezárás után adott tájékoztatást – ráadásul csak egy olyan bejelentés részeként, ami a stratégiai kőolajkészletek felszabadításának kezdeményezéséről szólt. Bár ezt a közleményt már megelőzte egy február 12-i esti Bloomberg-hír és egy annak nyomán készült másnapi Erste-gyorselemzés, hivatalos reakció 16-ig nem érkezett sem a MOL-tól, sem az energetikai hatóságoktól.

Az ügy háttere: feljelentések és hatósági reakciók

Az ügy még február végén kezdődött, amikor a 24.hu arról számolt be, hogy a MOL több vezetőjénél bennfentes kereskedelem gyanúja merült fel. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke közérdekű bejelentéssel fordult az MNB-hez, kérve annak kivizsgálását, hogy a tőzsdén jegyzett olajtársaság megsértette-e a tájékoztatási kötelezettségét, illetve ezzel összefüggésben a cég vezető tisztségviselői végrehajtottak-e bennfentes tranzakciókat.

Az MNB március közepén közölte: „folyamatosan vizsgálja a tőkepiaci kibocsátókkal kapcsolatos tranzakciókat”, és adatgyűjtést végez az ügyben. A jegybank ugyanakkor jelezte, hogy „nem folytat piacfelügyeleti eljárást”.

Egy magánszemély feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál, ami az ügyet február 27-én áttette a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályához. Ez a részleg április 9-én elutasította a nyomozás megindítását. A feljelentő panaszt tett a döntés ellen, a Fővárosi Főügyészség pedig a június 9-i határozatában megalapozottnak találta ezt a panaszt.

A MOL álláspontja és a jogi keretek

A MOL azzal védekezett, hogy a Barátság-kőolajvezetéket ért támadás után még nem tudták, hogy az ukránok mikor fogják tudni helyreállítani azt, így nem tudhatták azt sem, hogy meddig tart majd a leállás. Közleményük szerint tisztségviselőik a jogszabályoknak megfelelően adták el a részvényeiket.

Az ügyészség határozata ugyanakkor rámutatott: a büntetőeljárásban eljáró hatóságot nem köti a polgári, közigazgatási vagy más eljárásban hozott határozat, illetve az abban megállapított tényállás. Ennélfogva az MNB „szakhatósági véleménye”, illetve egy esetleges piacfelügyeleti eljárásban hozott határozat sem kötné a büntetőeljárásban résztvevő hatóságokat – ezek léte a büntetőügyben eljáró hatóságok számára nem elengedhetetlenül szükséges a döntésük meghozatalához.

Következmények és tét

A BRFK-nak így el kell indítania és le kell folytatnia a nyomozást azzal kapcsolatban, hogy a MOL vezetői a részvényeik megfelelő időpontban való eladásával bennfentes kereskedelmet valósítottak-e meg. Az ügyészség döntése fontos precedenst teremthet a magyar tőkepiaci felügyelet és a vállalati vezetők felelősségének megítélésében.

Az ügyben a 444 egy olvasója, aki neve elhallgatását kérve nyilatkozott, úgy fogalmazott: „ez tipikus példája annak, amikor valamiért nagyon nem akarnak nyomozást indítani”. Az ügyészség mostani döntése azonban azt jelzi, hogy a vádhatóság szerint a felmerült kérdések megválaszolásához elengedhetetlen a hivatalos nyomozás lefolytatása.