„Ipartelep épült, őzikék és nyulak helyett most fúrótornyot látunk”
Tavaly nyáron egy gárdonyi lakos még a Telexnek panaszkodott arról, hogyan változott meg a környék egy év alatt. A mondata pontosan érzékelteti, mit jelent a helyiek számára a 2024 őszén történt olajkatasztrófa. Most, 2026 májusában a Veszprémi Törvényszék döntése új fejezetet nyithat a történetben: a bíróság a helyi lakosoknak és a Greenpeace-nek adott igazat, és megsemmisítette a Fejér Vármegyei Kormányhivatal határozatát, amely a zöldszervezet szerint túl enyhe kármentesítési célokat fogalmazott meg a Mollal szemben.
A katasztrófa, amit nem lehetett nem észrevenni
2024. október 18-án jelentek meg az első sajtóhírek arról, hogy meghibásodott a Mol Pécs és Százhalombatta közötti, üzemanyag-szállításra használt vezetéke. A cég eleinte csak kisebb szivárgásról beszélt, ám később kénytelen volt elismerni: közel 40 nap alatt majdnem félmillió liter – egészen pontosan 487 ezer liter – gázolaj és benzin szivárgott a talajba Gárdonynál. Ez nagyjából egy úszómedence térfogatának felel meg.
A Greenpeace által felkért nemzetközi olajipari szakértő szerint a probléma még súlyosabb: a szennyezés nagyobb hányada – 287 ezer liter a 487 ezerből – azután jutott ki a környezetbe, hogy a Mol észlelte a problémát. A vállalat a szivárgás keresése miatt újranyitotta a sérült csövet, amit a szakértő határozottan vitatott. A Mol állítása szerint a probléma megtalálásához volt szükséges a vezeték további működtetése.
A kormányhivatal, ami kritika nélkül másolt
A katasztrófa után a Fejér Vármegyei Kormányhivatalhoz került a Mol tényfeltárási záródokumentációja. A hatóság 2025. júniusában hozott döntést, amely a Greenpeace szerint elfogadhatatlanul enyhe kármentesítési célértékeket tartalmazott. A zöldszervezet számításai szerint a határozat a normál határértéknél akár 342-szer nagyobb mennyiségben engedte volna a káros anyagok jelenlétét az elszennyezett területen a kármentesítés lezárása után is.
A tizenkét gárdonyi magánszemély és a Greenpeace az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület segítségével, dr. Kiss Csaba ügyvéd képviseletében fordult bírósághoz. A perben a kormányhivatal határozatát támadták meg.
A Veszprémi Törvényszék 2026. május 8-i döntése súlyos hiányosságokat tárt fel. A bíróság szerint a kormányhivatal kritika nélkül emelte át a Mol dokumentációját a saját határozatába, anélkül, hogy azt érdemben megvizsgálta vagy indokolta volna. Elsősorban formai hibák miatt döntöttek a határozat megsemmisítése mellett. Alapvető hiányosságnak nevezték, hogy a jogszabályi előírások ellenére az önkormányzatot nem vonták be érdemben az eljárásba. Emellett az sem derült ki a határozatból, hogy az pontosan mely ingatlanokra vonatkozik, ami hátrányos helyzetbe hozta a kártalanításuk miatt aggódó helyi lakosokat.
A tét: ki fizeti a tisztítást?
A Greenpeace és a helyi lakosok azt szerették volna elérni, hogy a bíróság ne csak semmisítse meg a határozatot, hanem határozzon meg lényegesen szigorúbb kármentesítési célokat is. Bár a Mol ígért egy esetleges későbbi, új kármentesítési célértéket, erre nem kényszerítette őket a megsemmisített határozat. A bíróság most új határozat meghozatalára kötelezte a kormányhivatalt.
A Greenpeace abban bízik, hogy az új eljárás során sikerül elérni, hogy a Mol érdemben tisztítsa meg az általa elszennyezett területeket. A szervezet szerint a szennyezés egy jelentős része megelőzhető lett volna, és a vállalat nem kommunikált elég transzparensen sem a baleset körülményeiről, sem arról, hogy pontosan hogyan tervezi megtisztítani a területet.
Rendszerszintű probléma?
A gárdonyi eset nem egyedi. A Greenpeace több hasonló ügyben is fellépett Magyarországon. A szervezet korábban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó VKG Zrt. telephelye melletti Pénzes-patakban mért harmincszoros határérték-túllépést, és a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal is leállította Mészáros hulladékcégét egy olajszennyezés után. Az azbesztválság is országos méreteket öltött: Vas megyében akár 40 település közterületeit is szennyezheti az Ausztriából érkezett, rákkeltő kőzúzalék.
A mostani ítélet azonban nemcsak a gárdonyi lakosok számára fontos. A bíróság döntése precedenst teremthet arra, hogy a hatóságok nem hagyhatják kritika nélkül a nagyvállalatok dokumentációit, és a környezetszennyezési ügyekben az érintett önkormányzatokat és lakosokat be kell vonni az eljárásba. A kérdés most az: vajon az új eljárásban a kormányhivatal szigorúbb lesz, vagy ismét a Mol által javasolt enyhe célértékeket fogadja el?