Két forgatókönyv, egy döntés

Kedd délután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa úgy döntött, nem változtat a 6,25 százalékos alapkamaton. A kamatfolyosó szélei is változatlanok maradtak: az egynapos betéti kamat 5,25, az egynapos hitel kamata 7,25 százalék. A döntés nem volt meglepetés: a Portfolio által megkérdezett elemzők többsége is kamattartásra számított, bár júniusra már kamatvágást valószínűsítenek – ha a forint árfolyama stabil marad, és pozitív hírek érkeznek a közel-keleti konfliktusról.

Varga Mihály jegybankelnök a döntés után azt mondta: a Monetáris Tanács két forgatókönyvet tárgyalt, de a többség a kamattartásra szavazott. „Még meg kell róla győződni” – hangoztatta a jegybankelnök, utalva a forint erősödésének, a kockázati felár csökkenésének és az inflációs várakozások mérséklődésének tartósságára. Hozzátette: ha a kedvező folyamatok tartósnak bizonyulnak, az „növeli a monetáris politika mozgásterét”.

Miért nem vágtak?

A jegybank szerint a kamatvágáshoz a világgazdasági környezet bizonytalanságainak csökkenésére van szükség. Az iráni háború nyomán az energiaárak erősen ingadoznak, az ellátási láncokban zavarok tapasztalhatók, a globális élelmiszerárak emelkednek. Varga Mihály emlékeztetett: egy néhány hetes háború helyett most már három hónapja tartó háborúról beszélhetünk. Az inflációs kilátások kevésbé derűsek: az elemzők többsége szerint az infláció év végére 4-5 százalékra emelkedhet.

A jegybankelnök ugyanakkor elismerte, hogy érzékelik a pozitív változásokat: a forint a választások óta folyamatosan erősödik, az áprilisi 2,1 százalékos áremelkedési ütem emelkedést jelentett a februári 1,4 százalékos mélyponthoz képest, de az infláció így is alacsony, a jegybank célsávjának alsó szélénél van. Magyarország kockázati felára csökkent, a hosszú hozamok egy szintre kerültek Lengyelországéival, sőt alatta vannak.

Mit várhatunk?

A Monetáris Tanács továbbra is „adatvezérelt” üzemmódban, hónapról hónapra dönt a kamatkondíciókról. Varga Mihály szerint a kamatvágás már most az asztalon volt, de a többség a kamattartásra szavazott. A következő kamatdöntés júniusban várható, és ha a kedvező folyamatok tartósnak bizonyulnak, akkor akár kamatvágás is jöhet. A jegybankelnök szerint a júniusi Inflációs jelentés fog kimerítő elemzéseket tartalmazni az említett folyamatokról.

A döntés összhangban van a Tisza-kormány gazdaságpolitikájával: Magyar Péter miniszterelnök az RTL-nek adott interjújában beszélt arról, hogy 2 százalékos gazdasági növekedést várnak idénre, viszont ez még sok mindentől függ. Varga Mihály szerint ez a növekedési előrejelzés nem áll távol az MNB márciusi 1,5-2 százalékos prognózisától.

A befektetői bizalom és a kamatvágás összefüggései

A jegybanki döntés hátterében a befektetői bizalom helyreállítása is áll. A Tisza-kormány kiszámítható, jogállamiság-orientált gazdaságpolitikája helyreállítja a nyugati befektetői bizalmat, ami a magyar tőzsdét és a regionális befektetési klímát stabilizálja. A GKI fogyasztói bizalmi indexe soha nem látott ugrást mutatott májusban, ami a Tisza-kormányba vetett hitet tükrözi. A kamatvágás elmaradása ugyanakkor azt is jelzi, hogy a jegybank óvatos: a világgazdasági bizonytalanságok (energiaárak, közel-keleti konfliktus) még mindig túl nagyok ahhoz, hogy lazítson a monetáris kondíciókon.

A döntés összhangban van a nemzetközi pénzügyi szektor bizalmával is: az Erste Bank és más multinacionális bankok explicit támogatást fejeztek ki az új magyar kormányzat iránt. A jegybanki óvatosság ugyanakkor azt is jelzi, hogy a monetáris politika mozgástere még mindig korlátozott – a kamatvágáshoz a világgazdasági környezet stabilizálódására van szükség.

Következtetés

Az MNB döntése nem volt meglepetés, de a kamatvágás elmaradása azt is jelzi, hogy a jegybank továbbra is óvatos. A forint erősödése és a kockázati felár csökkenése kedvező, de ezek tartósságáról még meg kell győződni. A következő kamatdöntés júniusban várható, és ha a kedvező folyamatok tartósnak bizonyulnak, akkor akár kamatvágás is jöhet. A kérdés az, hogy a világgazdasági bizonytalanságok (energiaárak, közel-keleti konfliktus) mikor csökkennek annyira, hogy a jegybank is bátrabban lépjen.