„Magyar nincs” – a Master Good ultimátuma

Június 10-én, a Prohuman Csoport, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Joint Venture Szövetség közös rendezvényén ifj. Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezető igazgatója éles hangú bejelentést tett. „Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, azt mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztos nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak. Sőt, akkor a termelésünket csökkenteni kell” – mondta. A kijelentés közvetlenül a Tisza-kormány által június 5-én részben bevezetett vendégmunkás-stopra utalt, amely a kormányprogram egyik kulcseleme.

Bárány szerint a probléma nem a bérköltségekről szól. „Nem azért hozunk be külföldről munkaerőt, mert olcsóbb lenne, hanem mert magyar nincs” – fogalmazott. Hozzátette: a demográfiai tendenciát a politika nem tudja megfordítani, az elmúlt években pénzzel próbálták motiválni a nőket a szülésre, de ez nem volt sikeres. A népesség hamarosan 9 millió fő alá esik – tette hozzá.

Demográfiai időzített bomba

A konferencián Bozsonyi Károly adattudós (Neumann János Egyetem) is előadást tartott. Szerinte a jelenlegi jó foglalkoztatottsági adatok hamarosan megbillennek, amint az 1970-es években születettek elkezdenek nyugdíjba menni. Az utánuk következő generációk létszáma jóval kisebb, így egyre kevesebb ember lép be a munkaerőpiacra. Bozsonyi szerint nincs más lehetőség, mint fenntartani az ösztönzőket, hogy az 1970-es években születettek később menjenek nyugdíjba.

Két területet emelt ki, amelyek fejlesztésével mérsékelhető a demográfiai nyomás. Az egyik az egészségügy, mert jelenleg sokan már a nyugdíj előtt kiesnek a munkaerőpiacról egészségügyi állapotuk miatt. A másik a termelékenység növelése, ami hosszú távon biztosíthatná az ország versenyképességét. Ezen a téren azonban aggasztó adatok láttak napvilágot: Magyarország egy EU-felmérés szerint az utolsó helyen áll abban, hogy a dolgozók mennyire érzik fontosnak a továbbképzésre járást, és a munkaadók sem kapkodnak a lehetőségért, hogy képzésre küldjék az alkalmazottaikat.

Oktatás és digitalizáció: veszély vagy lehetőség?

Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár a rendezvényen arról beszélt, hogy az államtitkárságon belül stratégiaalkotó egységet hoznak létre, nagy nyilvánosság és részvétel mellett. Szerinte a felnőttkori közösségi tanulás két tényezőn múlik: a munkahelyi közösség vezetője támogatja-e, és mennyire segíti a HR a változásokat. Az alapkészségeket azonban a közoktatásban kell megalapozni – ezt nem lehet megspórolni. A digitalizáció csak kitágítja a képességbeli hiányokat, ezért ha nem elég jók az oktatásban az alapok, akkor a digitalizáció nagyobb veszély lehet, mint amekkora lehetőség – mondta.

Jörg Dötsch, a Német-Magyar Tudásközpont ügyvezetője hozzátette: a fiataloknál az alapképességekkel vannak komoly problémák, és sokan nehezen alkalmazkodnak a nagy szervezetekben. A felnőttképzők munkáját az is nehezíti, hogy Magyarországon tíz dolgozóból három az adminisztrációban gyártja a papírokat. Dötsch szerint a mesterséges intelligencia használata előtt meg kell teremteni a kreativitást: „előbb legyen meg az a kreativitás, amivel tudják, hogy mire akarják az AI-t használni, ne játsszunk vele.”

Külföldi cégek és a magyar munkaerőpiac

Pető Ernő, a ChinaCham elnöke a kínai cégek szemszögéből beszélt: újdonságnak érzik, hogy a Z-generáció Magyarországon már nem szeretne túlórázni, ráadásul a Magyarországra érkező kínai cégeknek is meg kell tanulniuk, hogy itt dokumentálni, kifizetni és írásban elrendelni kell a túlórát. Bogdán Szilvia, az AmCham HR-bizottsági elnöke hozzátette: a digitalizáció emberi oldalát nem lehet figyelmen kívül hagyni, de a magyar cégeknél pont ez a nézőpont hiányzik – a vezetők gyakran úgy gondolják, hogy „ha jobban ütjük azt a virágot, akkor jobban nő”. Pap Máté, az MKIK szakképzési és felnőttképzési igazgatója szerint sokat lehetne javítani a felnőttképzés kínálati oldalán.

Harvardi professzor: jó munkahelyek kellenek

A rendezvényen Dani Rodrik harvardi közgazdász is előadást tartott. Szerinte a gazdaságpolitikák egyik fő feladata most az: hogyan teremtsenek olyan munkahelyeket, amelyek egyszerre jók a dolgozók és a gazdaság egésze számára. A gond a mai magyar helyzetben, hogy polarizálódott a munkaerőpiac, hatalmas különbségek vannak Budapest és az ország szegényebb részei, illetve a közmunka és a versenypiac között. A nagyobb külföldi cégek érkezése ezen nem segített. Rodrik szerint a mesterséges intelligenciát nem a dolgozók lecserélésére, hanem a produktivitásuk növelésére kell használni.

Következmények

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar munkaerőpiac előtt álló kihívások összetettek. Zakor Sándor, a Prohuman igazgatótanácsi elnöke úgy fogalmazott: „Most már mindenki számára egyértelmű, hogy ez a vihar valami magasabb fokozatú, mint amire számítottunk.” A kérdés az, hogy a Tisza-kormány vendégmunkás-stopja és a hosszú távú strukturális reformok hogyan egyeztethetők össze – és hogy a 120 milliárdos beruházás elmaradása csak a kezdet-e.