Unikornisok és összeszerelő üzemek: a nagy szembenállás
Kapitány István (Tisza Párt gazdasági és energetikai miniszterjelöltje) a miniszterjelölti meghallgatásán egyértelművé tette: nem szeretné, hogy Magyarország összeszerelő üzemmé váljon. Ehelyett unikornisok – egymilliárd dollár feletti értékű startupok – létrejöttét vizionálta, észt és cseh példákra hivatkozva. A Magyar Nemzet szerint a leköszönő kormány gazdaságfejlesztési forrásainak 57 százalékát távol-keleti projektekre költötte, a magyar részarány ebben mindössze 4 százalék volt.
Az OECD adatai szerint a magyar export hazai hozzáadott értéke 2018 és 2022 között átlagosan 53,2 százalékot tett ki, szemben a cseh 59,7 vagy a lengyel 69,2 százalékkal. A gyárak révén létrejövő jövedelem tehát csak kis részben hasznosul Magyarországon, miközben működésük jelentős importigényt generál.
Unikornisok: ritkák, mint a fehér holló
Molnár Dániel (Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője) szerint az unikornisok rendkívül ritkák: a CBInsights adatai alapján a világon jelenleg 1345 ilyen cég van, többségük az USA-ban és Kínában. A régióban Csehország 1, Horvátország 2, Észtország 2 vállalattal rendelkezik, míg Lengyelország, Románia és Magyarország eggyel sem. A terv így hosszú távú, kockázatos befektetést igényel, és a gyárak munkahelyeit nem pótolja.
Mit hozhat a konyhára?
A terv kockázatos, de nem lehetetlen. A sikeres startup ökoszisztéma kiépítése hosszú távú, türelmes befektetést igényel, és a gyárak munkahelyeit nem pótolja. A kérdés az, hogy a Tisza-kormány képes-e olyan környezetet teremteni, amelyben az unikornisok megjelenhetnek – és hogy ez a folyamat nem megy-e a meglévő ipari munkahelyek rovására.