A vita gyökere: egy Radnóti-díj és egy Facebook-poszt
2025 márciusában a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti Miklós Antirasszista Díjjal tüntette ki Nemes Dániel informatikus vállalkozót. Nemes neve azért lehet ismerős a magyar közvélemény előtt, mert aktív Izrael-párti aktivista: petíciót indított a Kneecap ír zenekar budapesti fellépése ellen, amelyet végül ki is tiltottak Magyarországról.
A díj hírére Konok Péter történész, a Mérce publicistája a közösségi oldalán reagált. Posztjában éles szavakkal illette Nemest: „Radnóti Miklós Antirasszista Díjat kapott egy »vérszomjas radikális cionista«, aki – persze Magyarországról – a palesztinok kiirtását üdvözli, hazugságnak nevezi a gázai híreket, és úgy véli, hogy a palesztin gyerekeket is le kell bombázni, lévén úgyis terroristák lesznek, legfeljebb a csecsemőket adná ki nevelőszülőknek. Nemes Dánielben Radnóti Miklós elborzadva ismerhetne saját gyilkosaira.”
A per: rágalmazás vagy szólásszabadság?
Nemes Dániel a posztot követően polgári pert indított Konok Péter ellen. Az Indexnek adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a pernek semmi köze a szólásszabadsághoz: „Örömteli, hogy két és fél évvel azután, hogy a Mérce FB-oldaláról eltérő véleményem és a cikkeket tényekkel cáfoló kommentjeim miatt letiltottak, a szólásszabadság kérdése mégis fontossá vált. Azért indítottam pert, mert Konok olyasmiket adott a számba, amiket nemhogy soha nem mondtam, hanem azoknak éppen az ellenkezőjét hangoztatom. […] A valótlan tényállítások, rágalmak, öncélú gyalázkodás, amit százezrek, vagy – az ezres nagyságrendű megosztás miatt – milliók olvastak, komoly személyes károkat okoztak nekem, a jog pedig éppen arra való, hogy ettől megvédjen.”
Konok Péter a Mércének adott interjújában más keretbe helyezte az ügyet. Szerinte nem őt fogták perbe, hanem azokat, „akik nem hajlandók hallgatni Izrael népirtó háborújáról és az általa okozott humanitárius katasztrófáról”. A történész felháborítónak tartja, hogy antiszemitizmussal vádolják azokat, akik kritizálják Izraelt. Konok Péter szerint Izrael állama nem egyenlő a zsidósággal, és a közel-keleti ország kormánya követ el antiszemitizmust azzal, hogy zsidó embereket küld a csatatérre.
A jogi képviselet és a TASZ álláspontja
Konok Pétert Schiffer András ügyvéd képviseli, aki korábban az LMP társelnöke volt. Az ügyben megszólalt Hegyi Szabolcs, a TASZ Közéleti Részvételi Programjának szakértője is, aki szerint a per a véleménynyilvánítás szabadságának határait feszegeti. A TASZ szakértője szerint a per kimenetele fontos precedenst teremthet a közéleti vitákban használt éles hangvételű kritikák megítélésében.
A tét: a magyar közéleti diskurzus határai
A per nemcsak két ember személyes konfliktusa, hanem annak a tágabb kérdésnek a lenyomata is, hogy a magyar közéletben hol húzódik a véleménynyilvánítás és a rágalmazás határa. Az izraeli–palesztin konfliktus rendkívül érzékeny téma, amelyben a felek gyakran egymás elleni vádakkal operálnak. A per kimenetele attól függ, hogy a bíróság a tényállítások és a véleménynyilvánítás közötti határvonalat hogyan húzza meg. Nemes Dániel szerint a poszt valótlan tényállításokat tartalmazott, míg Konok Péter szerint az csak egy éles hangvételű vélemény volt. A per várhatóan hónapokig elhúzódhat, és fontos tanulságokkal szolgálhat a magyar közéleti diskurzus szabályairól.