Bejrút és Washington között: a tűzszünet kettős arca
Szerda délután a libanoni Ani hírügynökség munkatársai újabb robbanásokat jelentettek Dél-Libanonból. Kilenc településre mértek csapásokat az izraeli légierő gépei, alig néhány órával azután, hogy az izraeli hadsereg evakuálásra szólította fel a helyi lakosokat. Az izraeli közlés szerint az utóbbi 24 órában összesen 85 csapást mértek a Hezbollah célpontjaira.
A támadások fegyverraktárakat, indítóállásokat és föld alatti létesítményeket értek a Bekaa-völgyben és Dél-Libanonban. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint a műveletek célja az észak-izraeli civilek és a dél-libanoni övezetben állomásozó izraeli katonák védelme volt. A Hezbollah eközben rakétákkal támadta az izraeli csapatokat a határ menti ütközőzónában, valamint drón- és rakétatámadásokat indított Észak-Izrael ellen.
A tűzszünet korlátai
Az április 17-én életbe lépett tűzszüneti megállapodás lehetővé teszi Izrael számára, hogy lépéseket tegyen tervezett vagy közvetlenül fenyegető, illetve már folyamatban lévő támadások ellen, de tiltja a támadó műveleteket libanoni területen. A gyakorlatban azonban a határvonal elmosódott: Izrael napi rendszerességgel hajt végre csapásokat, amelyeket a Hezbollah fenyegetésével indokol.
A Hezbollah a rakétatámadásaival azt torolta meg saját közlése szerint, hogy Izrael hosszú idő óta először ismét bejrúti célpontot támadott, és ebben meghalt a Radvan elitkommandó parancsnoka. Az Irán által támogatott szervezet továbbra is jelentős hatalommal rendelkezik Libanonban, annak ellenére, hogy Joseph Aoun kormánya évtizedek óta elsőként fejezte ki nyíltan szándékát a Hezbollah befolyásának visszaszorítására.
Washingtoni tárgyalások: katonák is az asztalnál
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok május 14-15-én ad otthont az Izrael és Libanon közötti béketárgyalások harmadik fordulójának. Az izraeli tisztviselő közlése szerint a diplomaták mellett először vesznek részt katonai képviselők is a tárgyalásokon. A felek konkrét intézkedésekről tárgyalnak, amelyek hozzájárulhatnak a Hezbollah lefegyverzéséhez.
Az első, április 14-i egyeztetést követő két nappal az Egyesült Államok bejelentette a tűzszünetet. A második találkozón – amelyen Donald Trump amerikai elnök is részt vett – április 23-án az Egyesült Államok bejelentette a tűzszünet háromhetes meghosszabbítását. A mostani fordulóban a felek a béke alapfeltételeit vitatják meg: Izrael kivonulna Libanonból, egy megerősített libanoni állam lefegyverezné a Hezbollahot, Jeruzsálem és Bejrút pedig normalizálná kapcsolatait.
Diplomáciai feszültségek és iráni árnyék
Bár Washington magasabb szintű politikai egyeztetéseket sürgetett, Bejrút elutasította az amerikai kezdeményezést, hogy Joseph Aoun libanoni elnök személyesen találkozzon Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel. Aoun hétfőn kijelentette: egy ilyen találkozónak csak akkor lenne értelme, ha előbb megszületik egy biztonsági megállapodás, és Izrael leállítja a libanoni csapásokat.
Az Egyesült Államok a washingtoni tárgyalásokat arra is felhasználta, hogy különválassza Libanont az Iránnal folytatott tűzszüneti egyeztetésektől. Irán ugyanis befolyását próbálta demonstrálni Bejrútban azzal, hogy a két ügy összekapcsolását szorgalmazta. Iráni és pakisztáni közvetítők a múlt hónapban azt állították, hogy az Egyesült Államok és Irán között április 7-én létrejött fegyverszünet Libanonra is kiterjedt. Ezt Washington tagadta, noha kilenc nappal később nyomást gyakorolt Izraelre, hogy egyezzen bele egy libanoni tűzszünetbe.
Következmények és kilátások
A diplomáciai erőfeszítések és a katonai realitás közötti feszültség továbbra is meghatározza a térség helyzetét. A tűzszünet ellenére Dél-Libanonban napi rendszerességgel zajlanak a csapások, miközben Washingtonban a felek a Hezbollah lefegyverzésének konkrét lépéseiről tárgyalnak. A kérdés az, hogy a diplomácia képes-e utolérni a katonai eseményeket, vagy a tűzszünet továbbra is csak papíron létezik majd.