Hirtelen fordulat Brüsszelben
Két héttel a magyarországi országgyűlési választás után a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja keddi közleményében jelentette be: a Patrióták Európáért frakcióval közösen kezdeményezték a Magyarországgal szembeni 7. cikk szerinti eljárás azonnali lezárását. Fabrice Leggeri, a Patrióták francia koordinátora, és László András fideszes EP-képviselő hivatalos levélben fordult az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) elnökéhez.
A lépés hirtelensége és időzítése nem véletlen. A Fidesz érvelése szerint a magyarországi választás és a hatalom békés átadása bizonyítja, hogy az eljárás nem valós jogállamisági problémákon, hanem politikai előítéleteken alapult. „Elég a magyar emberek politikai okokból történő, hazugságokra alapozott büntetéséből” – fogalmaztak a közleményben. László András emlékeztetett: az elmúlt években Magyarországot példátlan mértékű politikai támadások érték.
A politikai irónia
A lépés politikai iróniája, hogy a Fidesz kormányon éveken át nem próbálta lezárni az eljárást, most viszont hangosan követeli annak megszüntetését. A Tanácsban 2019 óta számos alkalommal meghallgatták Magyarországot a 7. cikk szerinti eljárás keretében, szám szerint a nyolcadikat tartották 2025. május 27-én. A Fidesz mostani kezdeményezése mögött az állhat, hogy az új kormányzat – a Tisza Párt vezetésével – már jelezte: konstruktív EU-politikát kíván folytatni, és a jogállamisági reformok terén is lépéseket tesz.
A Fidesz közleménye Lengyelország példájára is hivatkozik, ahol a 7. cikkes eljárást 2024-ben lezárták. Csakhogy ott a Bizottság nem egyszerűen a kormányváltás miatt lépett, hanem azért, mert Donald Tusk kormánya jogállamisági akciótervet mutatott be, és a Bizottság szerint már nem állt fenn az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. Magyarország esetében a valódi kérdés az, hogy az új magyar kormány tud-e olyan érdemi reformokat bemutatni, amelyek valóban helyreállítják a jogállamisági garanciákat.
Az EU-s reakciók
Az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője, Manfred Weber korábban már elismerte, hogy az Európai Parlamentnek le kell zárnia a 7-es cikk szerinti eljárást. „Ezzel megerősítette, hogy az ügy nem valós jogállamisági problémákon alapult, a brüsszeli elit csupán a neki nem tetsző politikai vezetés miatt büntette a magyar embereket” – fogalmazott László András. A kérdés azonban továbbra is nyitott: vajon az EU intézményei hajlandók-e lezárni az eljárást pusztán a kormányváltás ténye alapján, vagy további reformokat várnak el?
Következtetés
A Fidesz hirtelen kezdeményezése mögött politikai számítás áll: az új kormányzat EU-politikája és a jogállamisági reformok ígérete miatt a 7. cikkes eljárás fenntartása egyre nehezebben indokolható. A valódi kérdés az, hogy az új magyar kormány – a Tisza Párt vezetésével – képes lesz-e olyan érdemi reformokat bemutatni, amelyek valóban helyreállítják a jogállamisági garanciákat, és ezzel végleg lezárják az eljárást.