A vizsgálat lezárása – amit a bizottság mondott
Péntek délelőtt Ujvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője az Euronews kérdésére jelentette be: a testület lezárta a magyar titkosszolgálatok brüsszeli tevékenységével kapcsolatos belső vizsgálatát. A hét hónapon át tartó eljárás során a bizottság illetékes szolgálatai áttekintették a sajtóban megjelent állításokat – amelyeket tavaly októberben a Direkt36 és nemzetközi oknyomozó lapok hoztak nyilvánosságra.
A szóvivő közlése szerint „nem sikerült súlyos biztonsági incidensre utaló bizonyítékot találni”. Hozzátette: a rendelkezésre álló információk és a bizottság eszközei alapján „nem lehetséges egyéni felelősséget vagy érintettséget megállapítani” az ügyben – „a hírszerzőkén túl”.
Ez utóbbi kitétel kulcsfontosságú. A bizottság vizsgálata ugyanis nem terjedhetett ki a magyar állandó képviseleten dolgozó hírszerző tisztekre, mivel ők nem bizottsági alkalmazottak. Ujvári a kérdésre, hogy ezek szerint nem szerveztek be európai bizottsági alkalmazottakat, azt válaszolta: a vizsgálat minden releváns szempontot áttekintett, de a belső műveleti biztonságra tekintettel nem kíván részletesebb információkat megosztani.
Az ügy háttere – mit tártak fel az oknyomozók?
A sajtóhírek szerint a feltételezett hálózat főként 2012 és 2018 között működhetett. Célja az lehetett, hogy a magyar kormány időben értesüljön a Magyarországot érintő brüsszeli döntésekről – különösen jogállamisági, médiapolitikai és pénzügyi ügyekben. Az érintett hírszerző tisztek állítólag diplomáciai fedésben dolgoztak a magyar állandó EU-képviseleten, és kapcsolatokat építettek uniós alkalmazottakkal, illetve bizottsági tisztviselőkkel.
A beszámolók szerint egyes esetekben megpróbálták rávenni az Európai Bizottság magyar munkatársait arra, hogy osszanak meg belső dokumentumokat vagy bizalmas információkat. Több, név nélkül említett személyről is írtak: volt, aki gazdasági diplomatának adta ki magát, míg mások az EU-intézmények környezetében mozogtak hivatalos fedőpozícióban.
A gyanú azért is kapott kiemelt figyelmet, mert az érintett időszakban – 2015 és 2019 között – a magyar állandó brüsszeli képviseletet Várhelyi Olivér vezette, aki később uniós biztos lett. Várhelyi korábban többször is tagadta, hogy tudott volna a hírszerzési kísérletekről. Ursula von der Leyen bizottsági elnök októberben személyesen is kérdőre vonta Várhelyit, aki a testület szóvivőjének korábbi nyilatkozata alapján azt állította, nem tudott az ÁK-vezetői idejéből ilyen hírszerzési kísérletekről. Ezt idén januárban maga Várhelyi is nyilvánosan elismételte az Európai Parlamentben.
A Tisza Párt és a titkosszolgálati kapcsolatok
Magyar Péter (Tisza Párt elnöke, megválasztott miniszterelnök), aki korábban az ÁK-n dolgozott és 2015-ig az akkor még csak a követség második emberének számító Várhelyi kabinetfőnöke volt, úgy fogalmazott: nyílt titoknak számított a titkosszolgálati emberek kihelyezése. Ugyanerről beszéltek a Politicónak bizottsági dolgozók is.
A téma a választási kampány hajrájában is előkerült. Dobrev Klára (DK) egy teljesen ismeretlen brüsszeli online újságra – a European Pulse-ra – hivatkozva teljes névvel nevezte meg a cikkekben csak monogrammal jelzett beosztottakat. Azt állította: ezek a személyek beszervezték a Tisza Párt EP-képviselőjét, Gerzsenyi Gabriellát és az EP-frakció kabinetfőnökét, Hajdu Mártont, aki azóta országgyűlési képviselői mandátumhoz jutott és a Külügyi Bizottság elnöki posztját tölti be.
Dobrev bejegyzésében azt írta: a Direkt36 cikkének szerzője „és nemzetközi oknyomozó újságíró társai komoly tényfeltáró munkát végeztek. Az oknyomozás során három személyt azonosítottak monogram szerint” – holott a cikkben a felsorolt monogramok nem szerepeltek. Dobrev az áprilisi bejegyzéséhez kommentként már nem a Direkt36 cikkét, hanem a European Pulse írását linkelte. Szerinte egyikük az EP szakbizottságának zárt ülésén meghallgatott személy, a másik kettő Gerzsenyi Gabriella és Hajdu Márton „lehet”, majd többek között azt az állítást csomagolta kérdésbe: „igaz, hogy Gerzsenyi és Hajdu az európai bizottsági karrierjük alatt a magyar titkosszolgálatoknak is dolgoztak”?
A bizottsági vizsgálat ezt az állítást nem erősítette meg.
Az EP szerepe és a további lépések
Az Európai Parlamentet a vizsgálat eredményeiről tájékoztatták. Korábban az EP egyik vizsgálóbizottsága zárt ülésen – arca eltakarásával és hangja eltorzításával – már meghallgatta az egyik bizottsági tisztviselőt, akit megkörnyékeztek.
A vizsgálat lezárása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az ügy politikai felhasználása véget ér. A Tisza Párt számára a vádak elutasítása erősítheti a pozíciót, míg az ellenzéki pártok – különösen a DK – továbbra is fenntarthatják a gyanúsítgatásokat. A kérdés az: a bizottsági vizsgálat eredménye elegendő lesz-e a politikai vádaskodás lecsillapítására, vagy a kémbotrány tovább él a magyar belpolitikai diskurzusban?