Szavazás a kutatóközpontok jövőjéről
Darázs Lénárd, az ELTE rektora dolgozói véleménynyilvánító szavazást írt ki a négy egyetemhez tartozó kutatóközpont – a Humán Tudományok, a Társadalomtudományi, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi, valamint a Nyelvtudományi Kutatóközpont – jövőjéről. A lépés előzménye, hogy ezek az intézetek nemrég nyíltan jelezték: vissza szeretnének kerülni a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA), amely nyitottnak mutatkozott a korábban leválasztott kutatóhálózat visszafogadására.
A rektor szerint az ELTE nem kezdeményezi a kiválást, de biztosítja annak lehetőségét, ha három feltétel teljesül: az MTA hivatalosan kezdeményezi az átvételt, a dolgozók támogatják, és az állam is jóváhagyja. A szavazás május 28-án és június 2-án lesz, közjegyző felügyelete mellett.
Vita a módszerről
Több kutató azonban aggályosnak tartja a folyamatot. Az időzítést kifogásolják, mivel az új akadémiai elnök csak június 1-jén lép hivatalba, így addig hivatalos szándéknyilatkozatot sem adhat ki. Emellett a kérdések megfogalmazását is bírálják: az egyik szerintük indokolatlanul ELTE-ellenes hangulatot sugall, a másik pedig arra kérdez rá, hogy a kutatóközpontok támogatnák-e egyes integrációs folyamatok felfüggesztését.
A rektor korábban azt mondta: „soha semmilyen intézményvezető nem kérdezte még meg a kutatókat arról, hogy milyen álláspontot képviselnek egyes szervezeti átalakítások során”. Az ELTE szerint a szavazás titkos és anonim lesz, papíralapon, személyes jelenléttel.
A kutatóhálózat sorsa
A szavazás a magyar kutatóhálózat átszervezésének egyik epizódja. A HUN-REN rendszerből az MTA-hoz való visszatérés lehetősége több intézetben is felmerült. Az MTA korábban közölte: „A visszatérés célja a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése, a kutatási szabadság védelme”. A döntés azonban nemcsak szakmai, hanem politikai kérdés is: a kormányzat hozzájárulása nélkül az átalakítás nem valósulhat meg.