A diszkriminatív döntések 2010 óta tartanak
A közleményben az intézmények kiállnak az összes olyan kulturális szereplő mellett, akik az elmúlt években nem részesültek értékes és hasznos szakmai munkájukkal arányosan a pályázati úton szétosztott forrásokból. Ez a kiállásvételi gesztus különösen jelentős, mivel az öt szinhaz közül több is a Fidesz-kormány alatt működött, és így közvetlenül tapasztalták a finanszírozási rendszer működésének problémáit.
A szinhazak közös veszteségként értékelik, hogy a Fidesz-kormány 2010-es megalakulása óta számos kulturális szereplő kényszerült felhagyni a tevékenységével vagy méltatlan körülmények között dolgozni a magyar kulturális életet érintő, sok esetben politikailag motivált és diszkriminatív döntések eredményeképpen. Ez a megállapítás nem csupán az ellenzéki vagy függetlennek tartott intézmények tapasztalatára utal, hanem arra, hogy még a fővárosi fenntartású, viszonylag stabilabb helyzetben lévő szinhazak is érezték a rendszer politikai motivációit.
A Katona József Színház saját tapasztalata
A Katona József Színház és társintézményei szerint 2019 után ők maguk is egyre gyakrabban voltak kizárva az elvben minden regisztrált szakmai szereplő számára hozzáférhető közpénz alapoktól. Ez a dátum nem véletlen: 2019-ben a Fidesz-kormány alatt a kulturális finanszírozás még szigorúbb politikai szűrőkön ment keresztül. Ennek következtében az intézmények egyre kevésbé tudtak méltó körülményeket teremteni az alkotóik és dolgozóik számára, annak ellenére, hogy a főváros mint fenntartó erőfeszítéseket tett.
A közleményben az intézmények hangsúlyozzák, hogy a főváros mint fenntartó korlátok között mozog, és a közpénzek szétosztásában a központi kormányzati döntések játszanak meghatározó szerepet. Ez arra utal, hogy a finanszírozási rendszer centralizáltsága és a politikai motivációk szorosan összefonódnak.
Transzparenciát és szakmai alapokat követelnek
"Közös érdekünk tehát, hogy a kulturális szférában kialakult világnézeti vagy ízléskülönbség mögé bújtatott korrupció és lopás gyakorlata felszámolásra kerüljön" – fogalmaznak a szinhazak, és támogatnak az új kormányzati ágazati vezetés részéről minden olyan kezdeményezést, amely a finanszírozási rendszert átláthatóvá teszi és szakmai alapokra helyezi.
Ez a kiállásvétel a Tisza-kormány felé nyitottságot jelzi. Az intézmények nem támadják az új kormányzatot, hanem támogatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek a finanszírozási rendszer átláthatóvá tételét célozzák. Ez azt sugallja, hogy az intézmények bizalmat adnak az új kormányzati ágazati vezetésnek, hogy képes lesz a politikai motivációkat kiszűrni a finanszírozási rendszerből.
Az intézmények konkrét lépésekre készülnek
Az intézmények készek részt venni az egyeztetéseken, a szakma többi delegáltjával együttműködve annak érdekében, hogy egy "átfogó, átgondolt kulturális politika és stratégia" biztosítsa a kultúra szereplőinek a "hosszú távú szakmai fejlődés, valamint a társadalmilag beágyazott, felelősségteljes munka lehetőségét."
Ez a megfogalmazás azt jelzi, hogy az intézmények nem csupán a politikai motivációk kiszűrésében érdekeltek, hanem egy pozitív, hosszú távú kulturális stratégia kialakításában is. Az "átfogó, átgondolt" kifejezések arra utalnak, hogy az intézmények nem csupán a finanszírozási rendszer technikai átalakítását követelik, hanem egy alapvető filozófiai és stratégiai megújulást.
A szélesebb kontextus
A közlemény megjelenése azt jelzi, hogy a Tisza-kormány alatt a kulturális szféra nyitottabbá vált a kritikára és az intézményi visszajelzésekre. Az öt szinhaz közös kiállásvétele azt sugallja, hogy az intézmények között erősödött az együttműködés, és hogy a finanszírozási rendszer politikai motivációi már nem tabu téma.
A közlemény azonban azt is jelzi, hogy az intézmények még nem látnak konkrét eredményeket az új kormányzat alatt. Az "támogatunk minden olyan kezdeményezést" megfogalmazás azt sugallja, hogy az intézmények még várakoznak a konkrét lépésekre. Ez a kivárás-pártos hozzáállás jellemző a Tisza-kormány felé, amely bizalmat ad az új vezetésnek, de konkrét teljesítményt követel.
Mit jelent ez a finanszírozási rendszerre?
A közlemény azt sugallja, hogy a finanszírozási rendszer alapvető átalakítása szükséges. Az intézmények nem csupán a politikai motivációk kiszűrésében érdekeltek, hanem a szakmai alapok erősítésében is. Ez azt jelenti, hogy a pályázati rendszert olyan kritériumok alapján kell működtetni, amelyek a szakmai minőséget és a kulturális pluralizmust helyezik előtérbe, nem pedig a politikai lojalitást.
A közlemény azt is jelzi, hogy az intézmények között széles körű egyetértés van abban, hogy a finanszírozási rendszer jelenlegi működése nem fenntartható. Az öt szinhaz közös kiállásvétele azt sugallja, hogy az intézmények között erősödött az együttműködés, és hogy a finanszírozási rendszer politikai motivációi már nem tabu téma.