A vád és a kontextus

Kocsis Máté posztjában azt írta Baloghról: "akkor még pont nem akart változást, amikor a cége megkapta a 4,2 milliárdos állami támogatását. Amikor már nem kapott ilyet, akkor kezdett el gyanakodni az rtl-en, hogy változás kellene." Ez a vád azt sugallja, hogy Balogh opportunista üzletember, aki csak addig támogatta a Fideszt, amíg pénzhez jutott.

Balogh válaszában azonban más képet festett a Szentkirályi cég fejlődéséről és az állami támogatás szerepéről. Szerinte a cég az elmúlt 30 év alatt 800 milliárd forintos céggé nőtte ki magát, ami azt jelenti, hogy a támogatás az összértéknek mindössze fél százaléka volt.

A támogatás valódi mérete és kontextusa

Balogh hangsúlyozta, hogy az állam 4,2 milliárd forintos támogatást ítélt meg a Szentkirályinak, amiből azonban csak 2,5 milliárdot vett át. Ez egy HIPA-pályázat volt, amelyet szabályoknak megfelelően írtak ki és pályáztak meg. Balogh szerint "nem Orbán Viktor írta ki, hanem a HIPA-nak volt egy ilyen pályázata, amiben egyébként a Samsung 150 milliárdot kapott, a Hell pedig 100 milliárdot."

Ez az összehasonlítás fontos: ha a Szentkirályi 4,2 milliárdos támogatása opportunista magatartás jele, akkor a Samsung 150 milliárdos és a Hell 100 milliárdos támogatása mit jelent? A HIPA-pályázat nyilvánvalóan nem egy személyes kedvezmény volt, hanem egy strukturált, szabályok szerinti program, amely több nagy vállalatot támogatott.

A támogatás elnyeréséhez feltétel volt, hogy a cég saját tőkéből 14 milliárdot tegyen hozzá. Ez azt jelenti, hogy Balogh saját pénzét is befektette a projektbe, nem csupán állami pénzre támaszkodott.

A gazdasági kontextus

Balogh azt mondta, hogy a végét le sem hívták, mert "közben tönkretették a gazdaságot, eltűntek a fogyasztók a piacon." Ez egy fontos megjegyzés: a Fidesz-kormányzat alatt a gazdaság lassult, a fogyasztás csökkent, és az olyan cégek, mint a Szentkirályi, amelyek a belső fogyasztásra támaszkodnak, nehéz helyzetbe kerültek.

A Fidesz-támogatás időpontja és mértéke

Balogh arra is utalt, hogy 2007-ben már piacvezetők voltak Közép-Európában, 2008-ban pedig a világ legjobb focistáját, Luís Figót vette meg. Ez azt jelenti, hogy a cég sikere nem a Fidesz-kormányzat alatt kezdődött, hanem már a Gyurcsány-kormányzat alatt. 2010-ben még támogatója volt a Fidesznek, hogy Gyurcsány Ferencet leváltsák, de szerinte a Fidesz alatt ötmilliárd forinttal lett kevesebb a vagyona.

Ez az utolsó adat érdekes: ha Balogh valóban opportunista lett volna, és az állami támogatás volt az egyetlen célja, akkor miért csökkent a vagyona a Fidesz alatt? Ez azt sugallja, hogy a gazdasági helyzet romlása, nem az állami támogatás hiánya volt az oka annak, hogy Balogh kritikussá vált.

A Szentkirályi története

Balogh legélesebb válasza: "Be kell írni a Google-be, hogy a Szentkirályi mióta létezik, és mióta meghatározó Európában. 2004 óta. Akkor Orbán Viktor még azt sem tudta, hol van."

Ez a megjegyzés azt jelenti, hogy a Szentkirályi sikere nem a Fidesz-kormányzat eredménye volt, hanem a cég saját teljesítménye. A cég már 2004-ben létezett, amikor Orbán Viktor még nem volt miniszterelnök (2010-ig nem volt kormányon). A cég azóta is meghatározó szereplő Európában, ami azt mutatja, hogy a Fidesz-kormányzat alatt sem volt sikertelen.

A szélesebb kérdés

A vita valójában egy szélesebb kérdésre mutat rá: hogyan értékeljük az üzletemberek és a kormányzat kapcsolatát? Ha egy üzletember támogatja a kormányzatot, és közben állami támogatást kap, az automatikusan azt jelenti, hogy opportunista? Vagy lehetséges, hogy az üzletember valóban hisz a kormányzat politikájában, és az állami támogatás csupán egy szokásos üzleti tranzakció?

Balogh esete azt sugallja, hogy az utóbbi lehetséges. A Szentkirályi egy sikeres cég volt, amely saját erőből nőtt fel, és az állami támogatás csak egy kiegészítő elem volt. Amikor a gazdaság romlott, Balogh kritikussá vált, nem azért, mert az állami támogatás elfogyott, hanem azért, mert a gazdaságpolitika nem működött.

A Kocsis által felvetett vád azonban azt sugallja, hogy a Fidesz vezetése úgy gondolkodik az üzletemberekről, mint akik csak az állami támogatásért támogatják a kormányzatot. Ez a nézőpont azt jelenti, hogy a Fidesz vezetése nem hisz az ideológiai vagy politikai motivációban, és úgy gondolkodik, hogy minden üzletember opportunista. Ez pedig azt sugallja, hogy a Fidesz-kormányzat alatt az üzletemberek és a kormányzat közötti kapcsolat valóban transzakciós jellegű volt, nem pedig ideológiai vagy politikai alapú.