Balogh Levente (Szentkirályi Ásványvíz alapító-vezérigazgatója) politikai fordulata újabb ellentmondásokra világított rá. A Magyar Nemzet által szemlézett Ellenpont-elemzés szerint az üzletember 2015-ben a Forbesnak adott interjújában még azt mondta: nemmel szavazna Magyarország uniós tagságára, mert amíg nem lehet csatlakozni az euróhoz, „a tagság csak vicc”. Akkor azzal érvelt, hogy az eurót „olyan kis országokban vezették be, ahol ez semmit sem számít”.

Tíz évvel később, a 2025-ös választások előtt két nappal azonban már azt üzente a választóknak: „Arról szavazunk, hogy az Unióban európaiként, vagy Európában kitaszítottként éljünk”. Az Ellenpont szerint ez az „européer” elköteleződés vitte volna Baloghot a Tisza Párt táborába, ám a portál úgy véli: valószínűbb, hogy itt is marketing szempontok játszottak szerepet. Balogh korábban ugyanis sokkal kevésbé volt elkötelezett Magyarország uniós tagsága mellett.

A cikk arra is kitér: Balogh 2010-ben a Fideszt támogatta, hogy „Gyurcsány Ferencet el lehessen távolítani”, ám a választás napján már azt állította: „Nem vagyok fideszes, és soha nem is voltam”. Az Ellenpont szerint a milliárdos önmeghatározása és a valóság között folyamatos a feszültség.

Az elemzés szerint Balogh Levente önmeghatározása és a valóság között folyamatos a feszültség. A milliárdos „self-made” imázsát a családi háttér és az állami támogatások is árnyalják. A cikk rámutat: Balogh a NER-től való különállását hangsúlyozza, miközben vállalkozása, a Szentkirályi Ásványvíz, évtizedek óta kap állami támogatásokat. Az Ellenpont szerint a politikai fordulat mögött nem meggyőződés, hanem üzleti érdek állhat.

A portál szerint a legfurcsább konfliktusa saját magával azonban mégsem ez Balogh Leventének, hanem az, hogy mit gondol az Európai Uniót illetően. Politikai ébredését és a (kormányzati milliárdoktól eltekintve) NER-től való különállására való ráébredését ugyanis arra alapozta, hogy félelmei szerint Orbán Viktor kivezetné Magyarországot az Európai Unióból. „Arról szavazunk, hogy az Unióban európaiként, vagy Európában kitaszítottként éljünk” – üzente a magyar választóknak két nappal a választások előtt. Ebből arra lehet következtetni, hogy az „européer” elköteleződés vitte Baloghot a Tisza táborába. Azonban valószínűbbnek tűnik, hogy itt is inkább a marketing szempontok játszhattak szerepet. Korábban ugyanis sokkal kevésbé volt elkötelezett Magyarország uniós tagsága mellett.

Még 2015-ben arról beszélt, hogy nemmel szavazna Magyarország uniós tagságára, mert amíg nem lehet csatlakozni az euróhoz, „a tagság csak vicc”. Szerinte Magyarország számára viszont egyébként sem lenne jó az euró bevezetése. „Vicc ez az egész, olyan kis országokban vezették csak be az eurót, ahol ez semmit sem számít” – mondta a Forbesnak még 2015-ben. Az interjúban azt is kijelentette: nemmel szavazna az uniós tagságra. Tekintve, hogy Magyarországon jelenleg sincs euró, feltételezhető, hogy Balogh hiányérzete az EU-val kapcsolatban nem enyhült. Vagyis a kiállás, miszerint félti hazánk uniós tagságát a Fidesz-kormánytól, legalábbis átlátszó érvelés – mutatott rá az Ellenpont.