A Fidesz frakcióvezetőjének vádja
Kocsis Máté posztjában Wáberer Györgyöt az "új szentként" és "nagyon tisztességesként" jellemezte, majd gúnyos hangon azt írta: "Hálát adok a Teremtőnek, hogy minap nem szakadt rá a telex stúdiójának mennyezete. Kormánybiztosként, felemelt milliárdosként sokáig természetesen csak Fidesz-közeli oligarchaként emlegették a balos sajtóban, ma már viszont ugyanott egy ünnepelt hős. Pedig csak fordított egyet a köpönyegén."
A vád lényege: Wáberer György az Orbán-kormány alatt gazdagodott meg, majd amikor a Fidesz politikai pozíciói meggyengültek, gyorsan átállt az ellenzékhez. Kocsis szerint ez nem erkölcsi fordulat, hanem pragmatikus érdekváltás.
Wáberer György válasza
A milliárdos üzletember a Telexnek adott válaszában kategorikus: "Soha nem voltam fideszes, soha nem is mondtam senkinek, hogy az vagyok, és soha nem érdekelt, mit gondolnak rólam az olyan politikusok, mint Kocsis Máté, de az sem, hogy mit ír rólam a sajtó."
Ez a nyitó mondat fontos: Wáberer nem csak az árulás-vádra válaszol, hanem azt sugallja, hogy az egész vita számára irreleváns. Nem a fideszes vagy ellenzéki identitás alapján értékeli magát, hanem az erkölcsi cselekedetek alapján.
Az önvédelem szerkezete
Wáberer három szinten érvel:
Első szint: logikai cáfolat. Nem lehet árulónak lenni annak, amit nem támogattál. "A Fideszt elárulni így nem is állt módjában" — ez egy formális logikai érv. Ha nem volt fideszes, akkor nem árulta el a Fideszt.
Második szint: erkölcsi önvédelem. Wáberer azt hangsúlyozza, hogy amikor közfeladatra kérték fel, azt lelkiismeretesen végezte: "Én már akkor is milliárdos voltam, amikor Orbán Viktor felkért közfeladatra, amit lelkiismeretesen hajtottam végre és saját hatáskörömben irtottam a korrupciót, amivel ki is vívtam fideszes politikusok ellenszenvét, erre büszke vagyok."
Ez az érv azt sugallja, hogy a fideszes politikusok azért voltak ellenszenvesek vele, mert korrupciót küzdött le — vagyis az ő erkölcsi magatartása volt a probléma, nem az ő politikai orientációja. Ez implicit módon azt is sugallja, hogy a Fidesz-kormányzat alatt korrupció volt, és Wáberer ennek ellen lépett fel.
Harmadik szint: erkölcsi megkülönböztetés. Wáberer azt állítja, hogy a "haza elárulása, az orosz érdekeknek alávetése" az igazi hazaárulás, és ennek ellen fellépni jótett. Ez a megjegyzés a Fidesz Oroszország-barát külpolitikájára utal, és azt sugallja, hogy az igazi árulók azok, akik ezt támogatták, nem azok, akik ellene léptek fel.
A kutatási adat és a reputáció
Wáberer egy szociológiai tanulmányt is elküldött a Telexnek, amelyet Kristóf Luca, az ELTE Társadalomtudományi kutatóközpontjának munkatársa készített. A kutatás a magyar gazdasági elit tagjainak társadalmi megítéléséről szól. Wáberer szerint: "A Kristóf Luca által vezetett kutatás alapján én vezetem azt listát, ami szerint a gazdasági tevékenységének tisztaságához a megkérdezetteknek nincs kétségük."
Ez a lépés fontos: Wáberer nem csak szavakkal, hanem empirikus adatokkal is igyekszik alátámasztani azt, hogy a köztudat szerint nem korrupt. Ez a módszer összhangban van az pontA adatvezérelt megközelítésével.
A finanszírozás kérdése
Wáberer azt is közölte, hogy nem vár el semmit az új kormánytól a támogatásáért, mivel az korrupció lenne, amit gyűlöl. Ez a megjegyzés implicit módon azt sugallja, hogy nem érdekeltek őt a kormányzati előnyök, hanem erkölcsi alapon cselekedett. Ez azonban egy olyan állítás, amely empirikusan nehezen ellenőrizhető — az üzletember múltbeli viselkedésén alapul, nem a jelenlegi szándékokon.
A szélesebb kontextus
A vita a választások után felszínre kerülő politikai átrendeződés egyik szimbóluma. Az Orbán-kormány alatt gazdag üzletemberek közül többen is nyíltan az ellenzék mellett állt ki, vagy legalábbis nem támogatták a Fideszt. Ez azt sugallja, hogy az oligarchia-kormányzat szövetsége nem olyan stabil, mint azt sokan gondolták.
Kocsis Máté vádja — hogy Wáberer csak "fordított egyet a köpönyegén" — azt feltételezi, hogy az üzletemberek pusztán pragmatikus érdekek alapján cselekszenek. Wáberer válasza azt sugallja, hogy az erkölcsi megfontolások is szerepet játszhatnak. A valóság valószínűleg mindkettőt tartalmazza: az üzletemberek erkölcsi és pragmatikus megfontolások alapján döntenek, és ezek nem mindig azonosak.
Nyitott kérdések
A vita rávilágít néhány megválaszolatlan kérdésre: Milyen korrupciót küzdött le Wáberer saját hatáskörében? Miért voltak a fideszes politikusok ellenszenvesek vele? Valóban erkölcsi alapon döntött az ellenzék mellett, vagy pragmatikus érdekek játszottak szerepet? Az empirikus kutatási adatok hogyan viszonyulnak a szubjektív politikai értékelésekhez? A következőkben érdemes figyelni, hogy Wáberer konkrét példákat hoz-e fel a korrupció elleni küzdelméről, és hogy az új kormányzat hogyan viszonyul az olyan üzletemberekhez, akik nyíltan az ellenzék mellett álltak ki.