A március 5-i rajtaütés

Március 5-én a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai lecsaptak az ukrán pénzszállítók furgonjára, és lefoglalták az Ausztriából Ukrajnába szállított 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. A rajtaütés során hét ukrán állampolgárt fogtak el.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség április 27-én elrendelte a nyomozást a 7 ukrán magánszemélyt érintő jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények tárgyában — közölte szerdán dr. Horváth Lóránt, az ukrán Oschadbank és a pénzszállítók jogi képviselője. Ez az ügyészségi döntés azt jelenti, hogy a magyar hatóságok eljárása során jogsértések történhethettek.

Az eljárási szabályok megsértése

Az ügyvéd közleménye szerint az elfogás és fogvatartás eljárásjogi értelemben tisztázatlan volt. "A személyek elfogása, fogvatartása 2026.03.05. 13:00 óra és 03.06. 18:15 óra között eljárásjogi értelemben tisztázatlan, de az megállapítható, hogy személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt álltak, 29 órán keresztül bilincsben és csuklyában tartották őket, illetve egyikük életmentő orvosi beavatkozás alatt állt" — írta Horváth Lóránt.

A fogvatartás körülményei különösen súlyosnak tűnnek: a személyeket bilincsben és csuklyában tartották, és az egyik fogvatartott még életmentő orvosi beavatkozás alatt is ebben az állapotban volt. Az ügyvéd szerint a személyek személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedés alatt álltak, de az elfogás és fogvatartás eljárásjogi értelemben nem volt tisztázott.

Az ukrán fél szerint a rajtaütésen — a jegyzőkönyvvel szemben — csak a TEK kommandósai voltak jelen, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csak később indított eljárást az ügyben. Ez azt sugallja, hogy a rajtaütés nem a szokásos eljárási rend szerint zajlott.

A szállítmány és a kormányzati kommunikáció

Az ukránok ügyvédje, az Oschadbank jogásza és a pénzt küldő osztrák Raiffeisen Bank szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban. Az Ausztriából Ukrajnába szállított arany és valuta egy normális, dokumentált pénzügyi tranzakció volt.

A magyar kormány azonban március 10-én rendeletben közölte, hogy "a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme". Ez a közlemény azt sugallta, hogy a szállítmány jogcíme kérdéses volt.

A kormány és propagandája később azt kezdte el kommunikálni, hogy pénzmosás történhetett, illetve hogy a szállítmánynak köze lehet a Tisza Párt finanszírozásához — de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. A kormányzati kommunikáció és a tényleges bizonyítékok között így jelentős szakadék alakult ki.

A nyomozás megindítása

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség elrendelte a nyomozást a jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények tárgyában. Ez azt jelenti, hogy az ügyészség úgy ítélte meg, hogy a magyar hatóságok eljárása során jogsértések történhethettek.

A nyomozás megindítása fontos lépés a jogállamiság és az eljárási szabályok betartásának szempontjából. Az ügy azt mutatja, hogy még a magyar hatóságok által végzett rajtaütések során is szükséges az eljárási szabályok szigorú betartása, és hogy az ügyészség képes ezeket a jogsértéseket vizsgálni.

Következmények és nyitott kérdések

Az ügy számos nyitott kérdést hagy maga után. Milyen bizonyítékok alapján rendelték el a rajtaütést? Miért nem voltak jelen a NAV képviselői a rajtaütéskor? Miért tartották bilincsben és csuklyában a fogvatartottakat, és miért volt szükség erre a kezelésre? Milyen bizonyítékai vannak a kormánynak a pénzmosás vagy a Tisza Párt finanszírozásához való kapcsolat gyanújára?

A nyomozás megindítása azt sugallja, hogy az ügyészség úgy ítélte meg, hogy ezekre a kérdésekre válaszokat kell találni. Az ügy továbbfejlődése fontos lesz a magyar jogállamiság és az eljárási szabályok betartásának szempontjából.